hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2017/10-es, októberben megjelent lapszámunkból

2017-09-20

▪ Balogh János Miklós: Budapesten jártam… napjaink alkotásai
lapunkbol_1_250_06Egy XIII. kerületi társasház kapuján bejutva, ismerős kép fogadja a látogatót. Az ajtó mellett egy régi korokat idéző elosztószekrény található. A közel félévszázados berendezés nem volt hivalkodó, ám biztosra vehető, hogy minden szakmabeli ember tekintetét magához vonzza. A társasházban valószínűleg nem laknak erősáramú szakemberek. Talán a veszélyt sem érzik. Azonban mivel a nyitott ajtó mögött méretlen áramú berendezések tömege található, felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az üzemeltetővel? Vajon kinek kellene gondját viselnie egy ilyen elosztónak? A kérdés természetesen költői, nem nehéz megtippelni az üzemeltetőt. Az elrettentő példákat bemutató cikksorozat októberi számunkban megjelenő része ezúttal két budapesti társasházban látott „szörnyűségekről” számol be.

▪ Murvai István: A napelemes kiserőművek tervezési, létesítési és üzemeltetési feladatainak sajátosságai
lapunkbol_2_250_06A napelemes kiserőművek biztonságos használatának céljából ismerni kell a veszélyforrásokat. Fontos, hogy a napelemes erőmű létesítésével a villamosenergia-felhasználó (régi szakkifejezéssel fogyasztó) villamosenergia-termelővé is válik. Megújuló energiát hasznosító erőművét általában saját felhasználói villamos energia igényének ellátása, valamint az általa el nem használt villamos energia közcélú hálózatba történő betáplálása céljából létesíti. A háztartási méretű napelemes kiserőmű villamos teljesítménye, mint ismert, nem haladhatja meg az 50 kVA látszólagos teljesítményt. Jobban megvizsgálva ezt az állítást, ez csak részben igaz. Ugyanis a törvények szövege sem állandó, a jelenleg hatályos 2007. évi LXXXVI. törvény 3.§ 24. pontja alapján az a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, amelynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton sem haladja meg az 50 kVA teljesítményt, háztartási méretű kiserőműnek minősül. A létesítés követelményeiben való műszaki eligazodást segíti az októberi számunkban megjelenő, ismertetve a tervezési, létesítési és üzemeltetési sajátosságokat.

▪ Univerzális modulcsalád épületautomatizáláshoz
lapunkbol_8_250A Kameleon Light egy univerzális épületautomatizálási modulcsalád, amely 16 előre definiált üzemmóddal és több intelligens funkcióval rendelkezik. A készülék telepítése alapvető villanyszerelői ismeretekkel és egy lapos csavarhúzóval elvégezhető, programozás nélkül. A hardver ugyanis tartalmazza az összes működtető szoftvert – mindezzel pénzt és időt megtakarítva. Egy, az előlap alatt található forgókapcsolóval választható ki a kívánt funkció, amely lehet például: világításvezérlés, RGB fényáramszabályozás, redőnymozgatás, kapuvezérlés, reklámvilágítás, térfűtés stb. Egy Kameleon Light modul képes önállóan is működni, vagy pl. világítási és redőnymozgatási célú felhasználásnál csoportos működtetést végrehajtani. Például csoportos fel- és lekapcsolás (ill. redőnymozgatás), továbbá képes CAN rendszerbuszra felfűzve több modullal együttesen kiterjesztett rendszercsoportos működésre. A Finder cég Kameleon univerzális épületautomatizálási rendszeréről további részletek októberi számunkban olvashatók.

▪ Kovács Ádám: „Csináld magad” kamerarendszerek
lapunkbol_3_250_07Amikor okostelefonunkat használjuk, akár munka, szórakozás vagy közösségi életünk kapcsán, már használói vagyunk egy rendszernek, amit bizonyos szinten meg kell ugyan tanulni, hogy hatékonyan lehessen használni. Azonban mégsem nekünk kell a programot megírni hozzá, és a telefon alkatrészeit sem nekünk kell összevadászni ahhoz, hogy működjön. A lényeg a felhasználók teljes mértékű kiszolgálása, azaz a terhek levétele a vállukról. A Swann cégnél is valami hasonló indíttatásból döntöttek a csináld magad csomagok mellett. Miért is kellene a telepítőnek saját magának összeválogatnia a rendszer elemeit egy teljesen általános felhasználás esetén. A megvásárolt kamerához úgyis szükség lesz tápegységre, merevlemezre, kábelekre stb. Miért kellene a telepítőnek azzal bajlódnia, hogy a kamerához milyen tápegységet válasszon, mekkora és milyen típusú merevlemezt tegyen a rögzítőbe, és így tovább. Éppen emiatt van létjogosultsága a DIY rendszereknek, amelyekről szól az októberi számunkban megjelenő írás. 

▪ Kosák Gábor: Tények és tévhitek a szabványosításról, a Magyar Szabványügyi Testületről (III.)
lapunkbol_1_250_05A szabványok tájékoztatnak az éppen aktuális, valamint a legjobb gyakorlat szerinti módszerekről, előírásokról és az adott követelmények meghatározásával mintát adnak a tevékenységek egységes és következetes egybefűzésére. Biztosítják a termékek és szolgáltatások minőségét, cserélhetőséget, a kompatibilitást és az ismételhetőséget. Versenyképessé tehetnek egy vállalkozást, mivel az új és átdolgozott szabványok nemcsak a korszerű szakmai tudást foglalják magukban, hanem a bevett eljárásokat is. Ennek köszönhetően a piaci követelményeken túl a vevői igényeket is közvetítik. A cikksorozat befejező része lapunk 2017/10-es számában jelenik meg, és ebben a szabványok, a szabványosítás hasznáról, a magyar szabványosítás jövőjéről esik szó.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Üzemi földelővezető jelölése és csatlakoztatása
lapunkbol_2_278Egy olvasó felvetése szerint az üzemi földelővezetőt a kapcsolószekrénybe szerelt készülékekhez, valamint a szerelőlaphoz – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – kábelsaruval és csavarral rögzítették. A szerelési folyamat optimalizálása megkövetelte, hogy sorkapcsokat alkalmazzanak. Ennek a sorkapocsnak más színűnek kell-e lennie, vagy lehet zöld/sárga? Szakmai kiviteli szempontból nyilvánvalóan közömbös, hogy ez a kapocs zöld/sárga vagy más színű. A vezeték egyike – nyilván egyik végén – majd olyan sínhez kapcsolódik, amelyik zöld/sárga. A lapunk októberi számában megjelenő cikk a kérdés kapcsán járja körül a témakört.

 

▪ Murvai István: Ismét tervezési és kivitelezési hiányosságokról, és azok következményeiről
lapunkbol_3_250_06A villamos berendezés létesítése során a műszaki biztonsági követelmények teljesítésében az első ellenőrzést végző, szakvizsgával feljogosított szakemberek tevékenysége meghatározó. A villamos berendezés biztonságos használatát a hatályos szabványelőírások ismerete, alkalmazása, vagy az egyenértékű műszaki biztonságot eredményező műszaki megoldások alkalmazása biztosítja. Az egyenértékű villamos műszaki biztonság viszont nem vizsgálható a hatályos szabványelőírás ismeretének hiányában. A szabványelőírások betartása önkéntes, nem kötelező jellegű, kivéve, ha jogszabály rendeli el azt! Általános tervezési irányelvként megállapítható, hogy a létesítmények villamos berendezését a villamos kivitelezők részére szöveges és rajzos tervekben megadott, egyértelmű előírásokkal kell megtervezni. Csak így biztosítható az, hogy az üzemszerű használat során bekövetkező meghibásodások sem okozhassanak veszélyhelyzetet. A lapunk 2017/10-es számában megjelenő cikk ismét felhívja a figyelmet a legygakoribb tervezési és kivitelezési hiányosságokra, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek.