Hírek-aktuális

 

 

 

2017/6-7-es június-júliusi lapszámunkból

2017-05-24

▪ Dr. Novothny Ferenc: A LED-es közvilágítás üzembiztonsága
lapunkbol_1_254Nem biztos, hogy bizonyítható, de úgy tűnik, hogy egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk, és ezzel nekünk, mérnököknek is számolnunk kell. Egyszerűen követhető, hogy évről évre megdől a melegrekord, soha nem tapasztalt erősségű viharok lépnek fel, ennek egyik ékes példája az első kitépett 400 kV-os vasoszlop. Itt a mérsékelt égövben a zivatarokat rendszeresen villámcsapás kíséri! A magyarországi villámcsapásokról az MVM Rt. és az OMSZ publikál adatokat, amelyek szerint a felhő-föld kisülések száma évi 200 000 körül van, az átlagos villámáram csúcs 25 kA, míg a legnagyobb meghaladta a 600 kA-t is. A MABISZ társasághoz 2016-ban ügyfeleik 1511 db villámkárt jelentettek be, ez a mennyiség 50%-kal haladta meg az előző évi értéket. A villámcsapások káros hatása a LED-lámpákat különösen sújtja, ennek oka a LED-modulok túlfeszültség érzékenysége. A túlfeszültség elleni védekezés fontosságára és megoldásaira hívja fel a figyelmet a LED-es közvilágítás területén a 2017/6-7-es számunkban megjelenő írás.

▪ Kosák Gábor: Tények és tévhitek – Mire is jó a szabványosítás? (I.)
lapunkbol_2_274Az első országokon átívelő szabványosító szervezet a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission, IEC) volt, amely 1906-ban alakult meg. Ezen a területen volt ugyanis a legégetőbb szükség nemzetközi megállapodásra a villamosságban rejlő, szemmel nem látható balesetveszély elhárítása, ill. a villamos készülékek csatlakoztathatóságát biztosító azonos feszültségszintek meghatározása céljából (Magyarország alapító tag volt). Magyarországon 1867-ig osztrák szabványokat használtak. 1875-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet adott ki szabványokat, 1910-től a Magyar Elektrotechnikai Egyesület készített villamossági szabványokat. 1921-ben jött létre a Magyar Ipari Szabványügyi Intézet, amely 1951-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal nevet vette fel. A szabványosítás fontos, elismert tényezője volt a magyar iparnak, amit elősegített a szabványok kötelező alkalmazása is. A cikksorozat 2016/6-7-es számunkban megjelenő első része a szabványosítás rövid történetét ismerteti, majd tévhiteket és tényeket sorol fel.

▪ Arató Csaba: A villamos járművek biztonsága (III.)
lapunkbol_3_250_04Cikksorozatunk egy új gépjármű-technológiai rendszerről, a villamos hajtású járművekről, illetve ezek problémáiról szól. Egy tény: mind energiagazdálkodási, mind környezetvédelmi szempontból – általában is – égetően szükséges az új megoldások keresése, kutatása, és részletes kidolgozása, majd ezek gyakorlati bevezetése és mindennapos alkalmazása. Az általános célokon belül mindkét szempontból kiemelt szerepe van e témakörben a közlekedésnek és a szállításnak. Több villamosipari cég foglalkozik villamos töltőállomások tervezésével, gyártásával és üzembe helyezésével, így rövidesen szabványban is meghatározták a villamos töltőállomások létesítésének villamos biztonsági követelményeit. A 2017/6-7-es számunkban megjelenő befejező rész a járművek töltésével foglalkozik, ismertetve a töltőállomások, a járművek táplálásának szabványait. 

▪ Arató András: Merre tovább, LED?
lapunkbol_2_250_04Sokan úgy gondolják, hogy a LED az LED, mindegyik fajta lényegében ugyanúgy működik, legfeljebb a fényszín, a színvisszaadás és a teljesítmény szempontjából vannak különbségek közöttük. Valójában a fehér fény előállítására különböző módszerek léteznek, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és korlátai. Nyilvánvalóan adódik a kérdés: hol a határ, meddig tarthat a LED-ek területén a fejlődés? Érdemes-e kivárni, amíg jobb, gazdaságosabb LED-ek jelennek meg a piacon? A lapunk június-júliusi számában megjelenő cikk a legfrissebb kutatási eredmények és a kereskedelmi forgalomba került fényforrások műszaki adatai alapján próbál választ keresni ezekre a kérdésekre.

Dr. Novothny Ferenc: AFDD hotelekben, lakásokban, iskolákban, uszodákban
lapunkbol_1_250_03A szabvány szerint AFDD beépítése ajánlott a hálóhellyel bíró épületekben, otthonokban, a feldolgozandó vagy tárolt anyagok miatt a tűz kockázatának kitett helyiségekben (pl. istálló), az éghető épületszerkezeti anyagú helyiségekben, a tűz továbbterjedését segítő épületszerkezetekben, a pótolhatatlan javakat tartalmazó helyiségekben. Ezzel kapcsolatban kérdésként felmerül, hogy hogyan kell értelmezni a hálóhelyiséget? Vonatkozik-e ez hotelek vendégszobáira, kollégiumi szobákra? Mennyiben függ ez a szobák használatától? Mi a helyzet iskolák vagy műemléki épületekben lévő uszodák esetében? Ezekre és még számos az átívelés-érzékelők alkalmazásával kapcsolatos kérdésre ad választ a 2017/6-7-es számunkban megjelenő írás.

Dr. Csanádi Károly: Villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenységére és a panaszkezelésre vonatkozó fontosabb szabályok 2017-ben (I.)
lapunkbol_3_250_03A kivitelezői és a kereskedelmi tevékenység gyakorlása a vállalkozó számára azzal az előnnyel jár, hogy megteremti a piacon a „több lábon állás” lehetőségét, növeli a villanyszerelő ismertségét, szerelési, javítási munkákra megrendelést hozhat, ill. a szerelési munkákon kívül a kereskedelmi tevékenységhez is rendelkezésére áll a megfelelő szakmai háttér. A villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenysége általában kiskereskedelmi tevékenységet jelent, tehát a kereskedő közvetlenül a vásárló, természetes személy fogyasztó vagy másik vállalkozás részére nyújt szolgáltatást. A törvény a kereskedőt forgalmazónak nevezi. A témával több Olvasónk kérésére foglalkozik a kétrészes cikk, amelynek első felvonása lapunk 2017/6-7-es számában olvasható.