Hírek-aktuális

 

 

 

2018/5-ös, májusban megjelent lapszámunkból

2018-04-23

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (III.)

lapunkbol_2_250_12Az 1896-ban elkészült első földalatti vonalat ezután további vonalak építése nem követte. Bár készültek tervek, azonban ezek nem valósultak meg sem a XX. század elején, sem a két világháború között. Az 1940-es években az akkori fővárosi közlekedési vállalat, a BSZKRT talajmechanikai feltárásokat végzett, azonban csak 1945 után kezdtek komolyan foglalkozni ezzel. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium 1949-ben előkészítő bizottságot hozott létre, majd az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) keretében kialakított gyorsvasúti főosztály megkezdte a tervezés előmunkálatait. Utasszámlálást végeztek, és ennek eredménye alapján döntötték el, hogy a földalatti hálózat két átlós – kelet-nyugati, észak-déli – és két összefogó körgyűrűs fővonalból álljon. Lapunk májusi számában a 2-es metró építéséről szóló harmadik résszel folytatódik a metró történetét ismertető cikksorozat.

▪ Murvai István: A gyakran ismétlődő tervezési, kivitelezési hibák elkerülése
lapunkbol_3_250_13A kisfeszültségű villamos berendezések létesítésének új és múltbéli jogi szabályozása mindenkor a biztonságos használat feltételeit szolgálja. Már hatályos a minden műszaki feladatra kiterjedő új jogszabály az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet. A rendelet 3. § (1) alatt előírja, hogy a villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen az 1. mellékletben (a továbbiakban Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, VMBSZ) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. A májusi számunkban megjelenő írás néhány gyakran előforduló tervezési, kivitelezési hibára hívja fel a figyelmet.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megjelent a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (III.) – Az előírások változásai
lapunkbol_2_1_250A cikksorozat előző részeiben sorra vettük az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet, valamint a rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) fogalmi meghatározásait és értelmező rendelkezéseit, majd elkezdtük a VMBSZ előírásainak egy-egy témakör köré csoportosított ismertetését. A májusi számunkban megjelenő folytatásban a VMBSZ további, szintén egy-egy témakör köré csoportosított előírásait ismertetjük.

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása villamos termékeknél, berendezések telepítésénél (III.)
A cikksorozat előző részében már megkezdtük az új OTSZ ismertetését, az OTSZ villamos berendezések telepítésével, felülvizsgálatával foglalkozó előírásaival, kitérve a fontosabb – nem villamos jellegű – változásokra is. A májusi számunkban megjelenő harmadik részben az új OTSZ villamos vonatkozású előírásaival folytatjuk az ismertetést.

▪ Balogh János: Közterületek biztonsága… napjaink alkotásai
lapunkbol_2_3_250Mit is rejt vajon a közterület? A jó hangulatú kirándulás, utazás közben a mai kor embere már nem tud kilépni a technika vonzásából. Bármerre is indul útnak, korunk technikája a legrejtettebb helyekre is elkíséri. Egy tavaszi barangolás első útja a Pilisbe vezetett… A nemrég átépült, jelenleg villamosítás alatt álló Budapest–Esztergom közötti vasútvonal az elmúlt évek során ugyan komótosan, de átépült. A 122 éves pálya villamosításának befejezéséről napjainkban adott hírt a média. Az új pálya mellett peronok, P+R parkolók és közúti átkelők épültek, újultak meg, többé-kevésbé a kor elvárásainak megfelelően. A májusi számunkban megjelenő írás a közterületen látott „nagyvonalú szereléstechnika” két alkotását osztja meg az olvasókkal.