Hírek-aktuális

 

 

 

2018/8-9-es, szeptemberben megjelent lapszámunkból

2018-08-23

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mosógép a fürdőszobában
lapunkbol_1_250_15Egy fürdőszobák, zuhanyzók építésével átalakításával foglakozó cégtől érkezett olvasói levél, kérdésekkel. Természetesen ismert előttük az MSZ HD 60364-4-41 „Áramütés elleni védelem”és az MSZ HD 60364-7-701 „Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek” előírásai. A szabvány védőintézkedései is ismertek, mind a fürdőkádat vagy zuhanytálcát körülvevő 1-es és 2-es sávra, mind a zuhanytálca nélküli zuhany 1-es és 2-es sávjára vonatkozóan. Nos, számos esetben – a fürdőszoba méretei, vagy a tulajdonos kívánságára – a mosógép vagy szárítógép részben vagy teljes egészében ezeken a biztonsági sávokon belülre kerül. Szabad-e a készülék ilyetén elhelyezésének tudatában a dugaszoló aljzatot a fent említett sávokon kívül elhelyezni? A vízvezeték szerelők a mosógép kifolyócső fali csatlakozóját közvetlenül a fürdőkád mellé szerelik. Mindemellett a fürdőszoba sokszor olyan kicsi, hogy a készülékek használójának gyakorlatilag az 1-es, vagy 2-es sávban kell állnia. Szabad-e ezzel a tudattal a biztonsági sávban felállítani a mosógépet? Az augusztus-szeptemberi lapszámunkban megjelenő cikk ezekhez a kérdésekhez kapcsolódva járja körül a témakört.

▪ Garai Tamás: Gépjárműtüzek
lapunkbol_2_250_14A közelmúlt legnagyobb gépjárműveket érintő tűzesete 2018. január 1-én szilveszter éjszaka történt Liverpool egyik 1600 gépjárművet befogadni képes parkolóházában, ahol több száz autó semmisült meg, és a parkolóház épülete is jelentős károsodást szenvedett. A statisztikák szerint éves szinten hazánkban több száz tűzoltósági beavatkozást igénylő tűzeset történik a járművekben, és közel ugyanakkora számban vannak olyan tűzesetek is, amelyeket a járművezetők eloltanak, így tűzoltói beavatkozásra nincs szükség. Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2016-ban vizsgálta a 2011–2015. közötti időszakban autóbuszokban bekövetkezett tűzeseteket. Vizsgálatuk főként a tűzkeletkezési okokra terjedt ki, de számszerűsítették a teljesen kiégett járművek arányát is. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy mekkora létjogosultsága van a járművekben készenlétben tartott tűzoltó készülékeknek, ezért külön kategóriába vették a „kisbuszokat” és a „nagybuszokat”, mivel csak az utóbbiakban kötelező tűzoltó készüléket készenlétben tartani. A 2018/8-9-es számunkban megjelenő írás ismerteti a járműtüzek fő okait, kitér a járművekhez használható tűzoltó és tűzjelző berendezésekre, a fokozott veszélyt jelentő helyzetekre és foglalkozik a jövő kihívásaival is.

▪ Murvai István: Tervezési hiányosságok és következményeik
lapunkbol_3_250_15A villamos tervezői munkafolyamat befejező művelete a tervezői önellenőrzés. A beruházói, kivitelezői tervellenőrzések hatóság és, szakhatóság által való előírásának, az eljárási tapasztalatok hasznosításának, az önképzések, a szervezett továbbképzések eredményeként vélelmezhető, hogy az erősáramú villamos tervezők legjobb tudásának felhasználásával csökken a feltárható műszaki biztonsági hiányosságok száma. Mindezek ellenére az elkészült villamos kivitelezési tervdokumentáció felülvizsgálata – a gyakorlati tapasztalatok alapján – mégsem mondható okafogyottnak. A biztonságosan üzemeltethető villamos berendezés létesítésének érdekében a szöveges és rajzos terveket célszerű tételesen felülvizsgálnia a beruházónak és a villamos kivitelezőknek. A szeptemberben megjelenő számunkban közölt cikk a leggyakoribb hiányosságokra hívja fel a figyelmet. 

▪ Dr. Csanádi Károly: Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői (I.)
lapunkbol_4_250_06Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint a tevékenység résztvevője az építtető, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervezői művezető, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A cikkben szereplő egyes résztvevőkre vonatkozó törvényi szintű keretszabályok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben találhatók. A résztvevők a kivitelezés folyamatában együttműködnek. A résztvevők feladatainak rövid összefoglalása a cikk I., II., III. és IV. részében szerepel. A 2018/8-9-es számunkban megjelenő első rész az építtetőre, a tervezőre és a tervezői művezetőre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.