Hírek-aktuális

 

 

 

2018/8-9-es, szeptemberben megjelent lapszámunkból

2018-08-23

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mosógép a fürdőszobában
lapunkbol_1_250_15Egy fürdőszobák, zuhanyzók építésével átalakításával foglakozó cégtől érkezett olvasói levél, kérdésekkel. Természetesen ismert előttük az MSZ HD 60364-4-41 „Áramütés elleni védelem”és az MSZ HD 60364-7-701 „Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek” előírásai. A szabvány védőintézkedései is ismertek, mind a fürdőkádat vagy zuhanytálcát körülvevő 1-es és 2-es sávra, mind a zuhanytálca nélküli zuhany 1-es és 2-es sávjára vonatkozóan. Nos, számos esetben – a fürdőszoba méretei, vagy a tulajdonos kívánságára – a mosógép vagy szárítógép részben vagy teljes egészében ezeken a biztonsági sávokon belülre kerül. Szabad-e a készülék ilyetén elhelyezésének tudatában a dugaszoló aljzatot a fent említett sávokon kívül elhelyezni? A vízvezeték szerelők a mosógép kifolyócső fali csatlakozóját közvetlenül a fürdőkád mellé szerelik. Mindemellett a fürdőszoba sokszor olyan kicsi, hogy a készülékek használójának gyakorlatilag az 1-es, vagy 2-es sávban kell állnia. Szabad-e ezzel a tudattal a biztonsági sávban felállítani a mosógépet? Az augusztus-szeptemberi lapszámunkban megjelenő cikk ezekhez a kérdésekhez kapcsolódva járja körül a témakört.

▪ Garai Tamás: Gépjárműtüzek
lapunkbol_2_250_14A közelmúlt legnagyobb gépjárműveket érintő tűzesete 2018. január 1-én szilveszter éjszaka történt Liverpool egyik 1600 gépjárművet befogadni képes parkolóházában, ahol több száz autó semmisült meg, és a parkolóház épülete is jelentős károsodást szenvedett. A statisztikák szerint éves szinten hazánkban több száz tűzoltósági beavatkozást igénylő tűzeset történik a járművekben, és közel ugyanakkora számban vannak olyan tűzesetek is, amelyeket a járművezetők eloltanak, így tűzoltói beavatkozásra nincs szükség. Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2016-ban vizsgálta a 2011–2015. közötti időszakban autóbuszokban bekövetkezett tűzeseteket. Vizsgálatuk főként a tűzkeletkezési okokra terjedt ki, de számszerűsítették a teljesen kiégett járművek arányát is. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy mekkora létjogosultsága van a járművekben készenlétben tartott tűzoltó készülékeknek, ezért külön kategóriába vették a „kisbuszokat” és a „nagybuszokat”, mivel csak az utóbbiakban kötelező tűzoltó készüléket készenlétben tartani. A 2018/8-9-es számunkban megjelenő írás ismerteti a járműtüzek fő okait, kitér a járművekhez használható tűzoltó és tűzjelző berendezésekre, a fokozott veszélyt jelentő helyzetekre és foglalkozik a jövő kihívásaival is.

▪ Murvai István: Tervezési hiányosságok és következményeik
lapunkbol_3_250_15A villamos tervezői munkafolyamat befejező művelete a tervezői önellenőrzés. A beruházói, kivitelezői tervellenőrzések hatóság és, szakhatóság által való előírásának, az eljárási tapasztalatok hasznosításának, az önképzések, a szervezett továbbképzések eredményeként vélelmezhető, hogy az erősáramú villamos tervezők legjobb tudásának felhasználásával csökken a feltárható műszaki biztonsági hiányosságok száma. Mindezek ellenére az elkészült villamos kivitelezési tervdokumentáció felülvizsgálata – a gyakorlati tapasztalatok alapján – mégsem mondható okafogyottnak. A biztonságosan üzemeltethető villamos berendezés létesítésének érdekében a szöveges és rajzos terveket célszerű tételesen felülvizsgálnia a beruházónak és a villamos kivitelezőknek. A szeptemberben megjelenő számunkban közölt cikk a leggyakoribb hiányosságokra hívja fel a figyelmet. 

▪ Dr. Csanádi Károly: Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői (I.)
lapunkbol_4_250_06Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint a tevékenység résztvevője az építtető, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervezői művezető, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A cikkben szereplő egyes résztvevőkre vonatkozó törvényi szintű keretszabályok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben találhatók. A résztvevők a kivitelezés folyamatában együttműködnek. A résztvevők feladatainak rövid összefoglalása a cikk I., II., III. és IV. részében szerepel. A 2018/8-9-es számunkban megjelenő első rész az építtetőre, a tervezőre és a tervezői művezetőre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea