hirdetés
hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2019/1-2-es, február elején megjelent lapszámunkból

2019-01-09

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása villamos termékeknél, berendezések telepítésénél (VII.)
lapunkbol_1_250_20A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény teljesen új elvi és szervezeti alapokra helyezte a szabványosítást. A nemzeti szabványosítás hazánkban is önkéntes közhasznú tevékenységgé vált. A törvény előírásainak megfelelően az MSZH jogutód nélkül megszűnt. Feladatkörét az 1995-ben megalakult Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) vette át, amely Magyarország nemzeti szabványügyi szervezete, és köztestületként – tehát nem hatóságként – látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat. A törvény 2001. évi módosítása szerint 2002. január 1-jétől megszűnt a szabványok kötelező alkalmazása. A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes! Ez az egyik nagy különbség a szabványok és a jogszabályok között. A 2019/1-2-es számunkban megjelenő írás ismerteti, hogy kik is készítik a szabványokat, bemutatja a szabványosítás hierarchiáját, valamint magukat a szabványokat, azok felépítését.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hurokimpedancia mérés áram-védőkapcsoló beépítése után
Az olvasói levélben feltett kérdésre az MSZ HD 60364-6:2017 szabványban nem található válasz. Ez a szabvány 6.4.3.7. pontjában a táplálás önműködő lekapcsolásával megvalósított védelem hatásosságának ellenőrzéséről szól. Azaz 1.-ban: hogyan kell azt elvégezni különböző áramütés elleni védelmi esetekben (TN-, TT-, IT-rendszer); 2.-ban: hogyan kell a földelő ellenállását mérni; 3.-ban: hogyan kell a földelési hurokimpedanciát mérni. Ezek a hibavédelmi intézkedések akkor váltanak ki működést, ha az aktív vezető a védővezetővel, vagy az ahhoz kapcsolódó villamos szerkezet testével érintkezésbe kerül. Így valósul meg a „közvetlen érintés elleni védelem” mai szabványos szóhasználattal a „hibavédelem” védelmi célja, amelynek követelményeit, kialakítását részletesen az MSZ HD 60364-4-41 szabvány írja le teljes körűen. Az áram-védőkapcsoló beépítése utáni hurokimpedancia mérés problematikájával foglalkozik a 2019/1-2-es számunkban megjelenő cikk.

▪ Peter Respondek: Egyenáram a villamosenergia-iparban
lapunkbol_2_250_20Az az ellentét, ami egyszer annak idején, az 1880-as években kitört Edison és Tesla/Westinghouse között, és úgy maradt fent, mint az „áramok háborúja“ („War of the Currents”), az napjainkban újra a viták aktuális tárgya. Ezért fel kell tenni a kérdést, hogy tényleg az egyenáramú átvitel a rugalmas villamos hálózat jövőbeni kulcstechnológiája? Az egyenáramú átvitel azért lehet a jövő villamosenergia-átvitele, a villamos hálózatok kulcsfontosságú technológiája, mert az átviteli villamos energia nagysága, a villamos áram változása egyre nagyobb, és ez egyre nagyobb szabályozási igényt von maga után. A korszerű, decentralizált villamosenergia-termelő berendezések – mint pl. a naperőművek – rátelepednek a klasszikus, központi szabályozású, centrális váltakozó áramú hálózatra. Ez ahhoz vezet, hogy egyre gyakrabban kell a hagyományos erőművi kapacitásokat visszaszabályozni, átprogramozni, és végül nincs más hátra, mint a megújuló energiaforrások lekapcsolása a hálózatról, hogy a távvezetékek túlterhelését elkerüljék. A 2019/1-2-es számunkban megjelenő írás az egyenáramú hálózatok előnyeit mutatja be. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Az MSZ 447 kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás szabvány változásai (I.)

lapunkbol_1_250_19Az érvényben lévő szabványok ismerete ma több okból sem könnyű feladat. Egyrészt folyamatosan jelennek meg új szabványok, másrészt a meglévőket rendszeresen módosítják, ráadásul a legtöbb szabvány csak idegen nyelven érhető el. A megjelenő módosított szabványokkal az az olvasó legnagyobb baja, hogy az újonnan megjelent szabványelőírásból nem derül ki, hogy mi az új, mit töröltek, mi módosult, azaz nincs összehasonlítás az előző változattal. Ezen kíván segíteni a változások indokait nem részletezve, csak tényeket és kommenteket közölve a 2019/1-2-es számunkban induló cikksorozat. 

▪ Farpék Gábor: „Társas” házunk tája… (II.)
lapunkbol_2_250_19„A tűzesetek vizsgálata azt mutatja, hogy az utóbbi években – függetlenül a tűzesetek számának alakulásától – a tűz keletkezésének okai között növekvő mértékben fordulnak elő a villamos berendezéshez kapcsolható okok. Ez összefüggésben lehet azzal a trenddel, hogy a háztartások és a vállalkozások egyre több készüléket működtetnek villamos energiával, de azzal is, hogy a villamos berendezések elöregednek, és karbantartásuknak, felújításuknak a lakosság kevesebb figyelmet szentel, mint amennyire üzembiztonsági szempontból szükség lenne.” Ez az idézet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásában olvasható. Az ajánlásból két rész ragadhatja meg a figyelmet. Egyrészt a vállalkozások esetében ismert, hogy bizony vonatkoznak jogszabályok a villamos berendezések, készülékek biztonságos állapotának felülvizsgálatára. Így logikusan gondolkodva, ami felül van vizsgálva, az megfelelő és rendben is van. Nyugodt lehet a tulajdonos, a használó. Igen ám, de itt ennek ellenére azt írják, hogy növekszik a villamos okokra visszavezethető tűzesetek száma. A „jól karbantartás” elérését és a felülvizsgálatok gondos elvégzésének fontosságát boncolgatja új cikksorozatunk 2019/1-2-es számában megjelenő második része.

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (VIII.)
lapunkbol_3_250_18A 3-as metróvonalon a szovjet Metrovagonmas (korábban Mityiscsi Gépgyár) gyártmányú Ev3 típusú motorkocsikkal indult el az üzem, amelyet a Szovjetunióból importált hasonló kivitelű további típusok követtek. Az M3-as metró elkészülő szakaszára tehát a Metrovagonmas által gyártott – a köznyelvben csak szovjet vagy orosz metróként emlegetett – szerelvények kerültek. Ezek több altípusból állnak, köztük műszakilag és kinézetre is vannak kisebb-nagyobb különbségek. A járműgyártó cég történetét, a különböző általa gyártott és a 3-as metróvonalon közlekedő járműveket, valamint a Ganz Hunslet magyar fejlesztésű metrószerelvényét mutatja be a cikksorozat 2019/1-2-es számunkban megjelenő része.