Hírek-aktuális

 

 

 

2020/1-2-es, február elején megjelent lapszámunkból

2020-01-07

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (V.)
lapunkbol_1_250_34A cikksorozat mostani része a villamos berendezések létesítésének szabványosító műszaki bizottságait – MSZT/MB 839, 840 és 841 – mutatja be. Ezek működése a gazdasági élet másik fontos szereplőire, a kivitelezők, azon belül is a villanyszerelők érdeklődésére tarthat számot. Az Európai Unió legfontosabb célja, létrehozásának hajtómotorja az unión belüli kereskedelem akadályainak lebontása, a termékek szabad áramlásának elősegítése. A szabványosításban ezt szolgálja az „új megközelítésű” (new approach) műszaki szabályozási politika. Az új megközelítés elve alapján álló európai szabályozás szerint a nemzeti jogszabályok alapját képező és kötelezően betartandó európai irányelvek. Csak az alapvető biztonsági követelményeket írják elő, a megvalósítás módját az ún. harmonizált európai szabványokra bízzák. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő részben három szabványosító bizottság – MSZT/MB 839 Villamos létesítés robbanásveszélyes környezetben szabványosító műszaki bizottság, MSZT/MB 840 Épületek villamos berendezései szabványosító műszaki bizottság, MSZT/MB 841 Villámvédelem szabványosító műszaki bizottság – áttekintése következik.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemek kábelezése közvetlenül a tetőn
lapunkbol_2_262„Manapság a 20 foknál kisebb hajlásszögű fémtetőre nem szerelnek külön tartószerkezetet a napelemtáblák rögzítésére. Számos megoldást fejlesztettek ki, és minden fémtetőhöz (akár hullám-, akár trapéz-, akár korcolt lemez stb.) van már valamilyen szerelőidom (tetőkapocs, tetőkupak, Z-tartó stb.) amellyel a lemezhez, vagy a héjazathoz a rögzítés megoldható. Konzolos tartószerkezet hiányában mind a napelemes erőmű hálózati csatlakozó kábeleit, mind a napelemek kábelezését közvetlenül a tetőre fektetik. Ezt feltehetően nem szabadna, mert a tetőn lefolyó esővíz mozgását akadályozza, és tartósan nem is szabad a kábeleket vízben áztatni. A lemezre fektetés következtében a szabad szellőzés lehetőségéről is le kell mondani. Eddig egyetlen olyan megoldással sem találkoztam, ahol a kábelezést a napelempanelek közelében, magasságában oldották volna meg. Az egyik napelemtől a másikig haladó sztring összekötő kábel sokszor a levegőben van – ún. lengőkábel –, ennek rögzítése sem megoldható a napelemtábla keretéhez. Milyen megoldás javasolható?” Erre az olvasó levélre válaszolva foglalkozik a témával a 2020/1-2-es számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (VIII.) – napkövető rendszerek
lapunkbol_3_250_29A napelem az adott körülmények között a lehető legtöbb energiát többnyire akkor gyűjti be, ha aktív felületének normálisa, többnyire (vagyis a napos idő domináns részében) a direkt napsugárzás (DBI, BNI) irányával párhuzamos. A napkövetés, a klasszikus „egyszerű telepítéshez” képest többlet költséget jelent, de a megtérülési időt csökkenti. A jól és hatékonyan működő rendszerek megépítése csillagászati és vezérléstechnikai ismereteket követel. A napkövetés vezérléstechnikájának– főleg a kéttengelyű követések esetében – kétféle feladatot kell megoldania. Az egyik a szezonális változásokból eredő „napmozgás” követése, a másik pedig a „napi napmozgás” követése (napmagasság). A két mozgás egymástól nem független. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő cikk bemutatja a napkövető rendszerek elméletét, típusait és működésüket, és hasznos tanácsokkal is szolgál velük kapcsolatban. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzatok száma kismegszakítónként vagy szobánként
lapunkbol_1_250_33Egy olvasói levélben fordultak lapunkhoz a következő kérdéssel: Van-e valamilyen jogszabályi, vagy szabványelőírás arra vonatkozóan, hogy egy kismegszakítóval védett áramkörbe hány dugaszolóaljzatot lehet beszerelni, vagy, hogy egy szobában mennyi a minimálisan vagy maximálisan elhelyezendő dugaszolóaljzatok száma?
A kérdés a feltett formában túl általános, mert a dugaszolóaljzatok fajtáinak és a kismegszakítók valamint az áram-védőkapcsolók fajtáinak se szeri se száma, és a létesítési körülmények is igen változóak. Érthető azonban az olvasó aggodalma, hiszen sok dugaszolóaljzatról sok különböző terhelésű fogyasztó látható el, és félő, hogy a táphálózat így károsodhat! Ennek ellenére nem található – a létesítményekre vonatkozóan – a kérdésre választ adó szabvány, hacsak nem tekintik bizonyos vonatkozásban az MSZ HD 60364-7-710 szabvány ide vonatkozó részét, azaz 710.55.102.1. pontját, amelynek címe: „Csatlakozóaljzat áramkörök a 2. csoporthoz tartozó gyógyászati helyek gyógyászati IT-rendszerében”, de itt sem található az elhelyezés darabszámára utaló előírás. A témát részletesen tárgyalja a 2020/1-2-es számunkban megjelenő szakcikk.

▪ Dr. Csanádi Károly: Határon túli fogyasztói érdekvédelmi ügyek a vállalkozásoknál
lapunkbol_2_250_32A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos magyar jogszabályoknak a közösségi normákhoz való közelítésére, illetve a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérésére a jogalkotónak jogharmonizációs kötelezettsége keletkezett. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi joganyagát az jellemzi, hogy közösségi szinten nem jelenik meg egységes fogyasztóvédelmi jogszabály, hanem a fogyasztóvédelmi előírásokat elsősorban áru- és szolgáltatás-specifikus irányelvek és ajánlások tartalmazzák. A tagállamok saját nemzeti jogalkotásukon keresztül eltérő jogforrási szinten vezették be a közösségi előírásokat. Nem minden tagállamban fogadtak el fogyasztóvédelmi törvényt. Az EU azon tagállamai, amelyek önálló fogyasztóvédelmi törvényt alkottak, a törvények szabályozási tárgyát és körét illetően eltérő megoldásokat alkalmaztak. Hazánkban a fogyasztói érdekvédelemi jogalkotás nem a fogyasztóvédelmi törvény létrehozásával kezdődött. Előzménye volt a termékfelelősségről és a nemzeti szabványosításról szóló törvény, a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvény, a versenytörvény, a házaló kereskedésről szóló miniszteri rendelet, továbbá a fogyasztóvédelem hatékonyságának javításáról és a fogyasztóvédelmi szabályozás korszerűsítésének koncepciójáról szóló kormányhatározat. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő írás a határon túli fogyasztói érdekvédelmi ügyekkel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás fejlesztés – csarnokvilágítás
lapunkbol_3_1_250Tovább folytatva az európai metróhálózatok csarnokvilágítási megoldásairól szóló eszmefuttatást, elsőnek a kijevi csarnokvilágítás kerül bemutatásra, ahol középkori formavilágú, hajdan gyertyás, ma kompaktfénycsöves csillárok függnek a mennyezeten. Egy moszkvai metróállomás csarnokában pedig csészeformájú csillárokat szereltek fel. Szentpéterváron a nagyszüleink lakásából ismert kialakítású csillárok köszönnek vissza, az emlékekben élő kápráztató hatásukkal együtt. Közvilágítási jellegű kandeláberek használata a metróállomásokon végképp ritkaságszámba megy, a természetes világítás kihasználására viszont már bővebb a példatár. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő írás újabb metrócsarnok világítási megoldásokat mutat be, szokás szerin sok-sok szép illusztrációval.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea