Hírek-aktuális
Megjelent és érvénybe lépett az MSZ 18014 Alapozásföldelők szabvány
A korábbi épületvillamos hálózatoknál a földelésnek kizárólag az érintésvédelemben, az áramütés elleni védelemben volt szerepe. A gyorsan terjedő gyengeáramú rendszerek az az áramütés elleni védelmen túl biztonságos üzemeltetést is megkívánnak, amelynek egyik feltétele a jó földelés.
A jó földelés készítése a villamos szakmában mindig problémát jelentett. Az ipari létesítményeknél, az erőátviteli rendszerek transzformátorállomásainál a tervezők és a kivitelezők komoly erőfeszítéseket tettek a kellő földelési ellenállás elérésére. Több helyen alkalmaztak egy bentonit nevű ásványt, ill. más adalékanyagot, amely a talajnedvességet megtartja, ezzel javítva a talaj vezetőképességét. Régóta ismert, hogy a nedves talajban lévő vasbetonszerkezetek jó villamos vezetőképességgel rendelkeznek, továbbá a cement megvédi az acélt a korróziótól. Adott tehát, hogy az épületek vasbeton alapozásánál az acélszerkezetet felhasználják épület földelő céljára. Az épületek alapjainál a bentonit nem alkalmazható!
A korábbi épületvillamos hálózatoknál a földelésnek kizárólag érintésvédelmi, áramütés elleni védelemben volt szerepe. A gyorsan terjedő gyengeáramú rendszerek az áramütés elleni védelmen túl biztonságos üzemeltetést is megkívánnak, amelynek egyik feltétele a jó földelés.
Az épületen belüli túlfeszültség-védelem kialakításához nélkülözhetetlen a jó földelő rendszer.
Szakmai körökben követelményként jelent meg egy új szabvány iránti igény, amely tartalmazza a jó földelő hatásos és gazdaságos kialakítását. Ebben az évben sikerült a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata, valamint villám- és túlfeszültség-védelemben járatos cégek támogatásával (OBO Bettermann és Dehn SE) rendkívüli gyorsasággal elkészíteni és megjelentetni az MSZ 18014:2019 Alapozásföldelők. Tervezés, kivitelezés, és dokumentáció című szabványt. A szabvány 2019. december 1-én érvénybe lépett!
A szabvány szerint létesített alapozásföldelő alkalmas az érintésvédelmi követelmények feltételeinek biztosítására, földzárlati áramok veszély nélküli levezetésére, az egyenpotenciálú összeköttetés kialakítására, villámvédelmi és túlfeszültségvédelmi berendezések bekötésére.
A szabvány példaábrákat tartalmaz az alapozásföldelő kialakítására, a csatlakozó alkatelem elhelyezésére, a dilatációs hézagok áthidalására, a kivezetés módjára, a csatlakozózászló elhelyezésére. Tájékoztatásul tartalmazza a létesítés dokumentálásának űrlapját.
A szabvány felhívja a figyelmet a többi vonatkozó szabvány együttes alkalmazásának szükségességére – pl. MSZ 447; MSZ EN 62305; MSZ HD 60364-4-41; MSZ HD 60364-4-444; MSZ HD 60364-5-54 –, ide értve a betonokra vonatkozó, és hegesztésre vonatkozó szabványokat is.
A szabvány nem tér ki az 1979-ben az ÉVM-ÉTK által kiadott, de már nem használatos ME 04-124 Betonalapföldelő című műszaki előírásra, amely elődje volt a most megjelent szabványnak. Szakmánk büszke lehet, hogy már évtizedekkel korábban felismertük az épületalap földelés létesítésének ezt a módját.
A szabvány gyors érvénybe léptetése lehetőséget teremt az építőipar többi érintettjének tájékoztatására, már az épület alapozása során.
Rajnoha László
MMK szabványreferens