Hírek-aktuális

 

 

 

2023/11–12., december 5-én megjelent lapszámunkból

2023-11-09

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (I.)
lapunkbol1_250A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól. E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:

  • 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
  • 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.

A rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire. A rendeletben meghatározott feltételek szerint a villamosműre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nukleáris létesítményekre, a bányafelügyelet hatáskörébe utalt tevékenységek során használt villamos berendezésekre és a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésekre.
Ugyanakkor a rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, amely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
A rendelet a kihirdetését követő 90. napon, azaz 2023. november 28-án lépett hatályba. 2023/11–12. számunkban induló cikksorozatunkban az új rendelet 1. és 2. melléklete szerinti szabályzatot és annak változásait ismertetjük.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Helyhez kötött villamos berendezések vizsgálata
lapunkbol_1_264A felülvizsgálatok elvégzése során sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen előkészületeket, lépéseket, óvintézkedéseket kell tenni a vizsgálatok elvégzése előtt, az esetleges károkozás elkerülése érdekében. A témával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A biztosítótáblákon korábban B16-A biztosítóblokkok voltak szabványosak az áramkörökben ÁVK-val kiegészítve. Amikor az ÁVK-val leválasztottunk, nem kellett attól tartanunk, hogy szigetelésvizsgálatkor bármi megsérül vagy tönkremegy az ÁVK előtti áramkörrészben. Egyúttal elvégezhettük az adott ÁVK-k kioldási idejének és kioldási áramának mérését is. Most olyan biztosítószekrényekben végzünk méréseket, amelyekben az áramkörök csak részben vannak ÁVK-val szerelve. Biztosítókat és reteszelő reléket is tartalmaznak. A szigetelés és a hurokimpedancia mérésénél – amikor aktív feszültség kerül a mérőkészülékről a vezetékekre – felmerül a kérdés, hogy kizárható-e bárminek a tönkremenetele. A szigetelési ellenállás mérés kapcsán tudjuk, hogy az elosztódobozban lévő PEN-vezetéket le kell választani. Ha valaki tud gyakorlati bemutatóra hivatkozni, azaz egy szabadon elérhető videóanyagra, az is nagy segítség lenne, ahol pl. a biztosítószekrény és a ház hálózatra csatlakozásának komplett ellenőrzése látható, az összes említett alkatrész megjelölésével! Az a tájékoztatás is jó lenne, hogy mi az elkerülendő, ill. mely esetekben, mely vizsgálati vagy mérési módszer alkalmazása nem javasolt, vagy elhagyható? Azt sem tudjuk megbízhatóan, hogy a vizsgálati paraméterek károsíthatják-e a túlfeszültség-védelmi eszközöket vagy a biztosítókat?
A 2023/11–12. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

▪ Murvai István: Elkerülhető, mégis bekövetkezett villamos balesetek
lapunkbol_2_250_73Jól ismert előírás, hogy a biztonságos üzemeltetéshez a szabvány előírások betartásával, vagy legalább egyenértékű biztonsági megoldások alkalmazásával létesített és rendszeresen karbantartott, valamint időszakosan felülvizsgált villamos berendezés szükséges.
A biztonságos villamos munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges a villamos szakképzettség, vagy kioktatás. Ugyancsak fontos követelmény a villamos energia veszélyforrásainak ismerete, időszakos munkavédelmi oktatásokon történő részvétel, valamint a villamos munka során ellenőrzött és minősített villamos kéziszerszámok, gépek és műszerek használata, továbbá a felsorolt eszközöket a felhasználási célnak megfelelő állapotban kell tartani.
A villamos berendezés üzemeltetése során, a tervezési és kivitelezési hibák, a feszültség nélküli állapot ellenőrzésének elmulasztása, a kezelési utasításokban foglaltak be nem tartása, a nem kellő körültekintéssel végzett hibakeresés következtében a villamos energia jelenléte miatt a szakképzett, kioktatott, ill. a képzetlen személyekkel is megtörténhet áramütés, villamos égés, ívelés, illetve tűz vagy robbanás által okozott személyi sérülés vagy haláleset.
A 2023/11–12. számunkban megjelenő cikkünkben a tervezési és kivitelezési, berendezés-gyártási hibákkal létesített villamos berendezés üzemvitele, bővítése, javítása, és a villamos berendezés használata közben történt elkerülhető, mégis bekövetkezett villamos baleseteket elemzünk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXVII.) – A napenergia hasznosítás veszteségei 2
lapunkbol_3_250_75A Napból mintegy 1366 W/m2 teljesítmény fluxus éri folyamatosan a Földünket. Ez a napenergia potenciál a legnagyobb – sajnos egyelőre csak elméleti jellegű – forrás számunkra.
A földi légkörön való áthaladás már jelentős veszteséget jelent, mintegy 49%-ot. A napelemes rendszerek építése és tartós működtetése során lépten-nyomon találkozhatunk további veszteségekkel, amelyeknek különféle okai vannak. Ennek következménye, hogy az elméletileg 100%-nak tekintett bejövő energiából, nem kapunk vissza csak 75–80%-ot. A veszteségek egy része „természetes” módon képződik, ide tartoznak az extrém időjárás által okozott károk, más részét a gyártásban, telepítés során mi magunk okozzuk. Cikksorozatunk előző részében már megkezdtük a veszteségek főbb forrásainak áttekintését, példákkal illusztrálva, 2023/11–12. lapszámunkban most folytatjuk, és a végére érünk.

▪ Arató Csaba: A szerelői ellenőrzésről, a villamos felülvizsgálatokról (III.)
lapunkbol_1_250_74Cikksoroztunkban a szerelői ellenőrzés, a villamos felülvizsgálatok témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk, a jogszabályi háttérre is részletesen kitérve. Mindezt annak érdekében, hogy tisztázzuk a problémákat, eloszlassuk a bizonytalanságokat, segítsük a villamos szakemberek munkáját.
Kérdés: A szerelői ellenőrzés megszűnt (kivéve az ÁVK és a kéziszerszám ellenőrzést). De nyilvánvalóan az a tevékenység, amit a szerelői munka befejező műveletének nevezünk (remélem, jól nevezem), az megmaradt. A „befejező művelet” pontos tartalmát nem sikerült felderítenem, és elég nagy a bizonytalanság ebben az ügyben (nálam). Többek között, hogy mit végez a VBF felülvizsgáló és mit a villanyszerelő? Másik kérdésem az lenne, hogy a szigetelési ellenállásmérést ki végzi? Végezheti a villanyszerelő, vagy esetleg kötelező neki is elvégezni? Azt tudom, hogy a hurokimpedancia mérés és annak dokumentálása a VBF hatáskörében van. Olyan apropóból jött ez elő nálam, hogy a középfokú villamos oktatásban a hurokimpedancia elmélete és gyakorlati mérése háttérbe szorult, amivel én nagyon nem értek egyet. A szigetelési ellenállás mérése változatlanul szerepel a gyakorlaton és a gyakorlati vizsgákon. Kérem, segítsenek kiigazodni ezen témakörökben, előre is köszönöm! (Tisztelettel, K. L. oktató)
A 2023/11–12. lapszámunkban befejeződő cikksorozatunk ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozott/foglalkozik a felülvizsgálatok témakörével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló utólagos beszerelése a TN-rendszer dugaszolóaljzataihoz
lapunkbol_2_250_72A régi villamos rendszerek karbantartása, felújítása során szinte mindig felmerül a kérdés, hogy azoknak a létesítésükkor érvényes szabványoknak kell-e megfelelniük, vagy a rendszert az új szabványokhoz kell igazítani. Cikkünkben egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk a témával, jelen esetben az áram-védőkapcsoló utólagos beszerelésének szükségességével.
Kérdés: A várossal kötött karbantartási szerződés keretében megbízást kaptunk a középületek épületvillamossági rendszereinek a felülvizsgálatára, a hibák felderítésére. Egyik ilyen eset például egy iskola volt. Ott a villanyszerelés az 1960-as években készült. A felülvizsgáló szakember erősen kritikusan bírálta a rendszert, és rámutatott, hogy azt így továbbra már nem lehet üzemeltetni. Az épületvillamossági rendszer teljes felújítását azonban nem lehet az oktatás megzavarása nélkül gyorsan elvégezni. Így a tervezőiroda erre két javaslatot nyújtott be. Az első javaslatban minden aljzatot fel kell szerelni áram-védőkapcsolóval. Véleményem szerint ez a létesítmény használatának megváltozását jelenti. A rendszert ezután az érvényben lévő szabványoknak megfelelően kell átalakítani. Ez ráadásul költségtényezőt jelent, az ÁVK-k későbbi karbantartási költségeivel kapcsolatban is. A második javaslatban az aljzatokat adaptergyűrűk segítségével úgy kell kialakítani, hogy csak II. ÉV-osztályú, azaz kettős szigetelésű eszközöket lehessen csak üzemeltetni. Ez is a villamosenergia-rendszer jelentős megváltoztatása számomra, azaz a rendszert ezután is az érvényben lévő szabványoknak megfelelően kell átalakítani. Az is kétséges, hogy egy süllyesztett védőérintkezős aljzat módosítható-e úgy, hogy csak II. ÉV-osztályú készülékeket lehessen üzemeltetni rajta. Nos, én sem látok más alternatívát a villamos rendszer új szabványokhoz igazítására. Hogyan látják ezt önök?
A 2023/11-12. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

▪ Murvai István: A kisfeszültségű felhasználói villamos berendezések létesítésének feladatai, az együttműködés csapdahelyzetei
lapunkbol_3_250_74A kisfeszültségű felhasználói villamos berendezés létesítésében a villamos tervezők, a villamos kivitelezők és a biztonságosan üzemeltethető létesítést segítő műszaki biztonsági háttérfeladatot végzők működnek közre. Feladataikban, együttműködésükben azonban több csapdahelyzet is előfordulhat. A villamosenergia-rendszerben létesített villamos berendezések együttesen a villamosenergia-termelésre, szállításra, átalakításra, elosztásra, valamint felhasználásra szolgálnak. Amennyiben azonban a cikkünkben ismertetett csapdahelyzeteket nem kerülik el a felhasználói villamos berendezés létesítése során, és a megfelelő műszaki intézkedések is elmaradnak, nem teljesülnek a biztonságosan üzemeltethető létesítés műszaki követelményei.
A 2023/11–12. számunkban megjelenő cikk a biztonságosan üzemeltetethető kisfeszültségű felhasználói villamos berendezések létesítésének feladataival foglalkozik, számos műszaki felvételt felsorakoztatva a csapdahelyzetek bemutatására. 

hirdetés

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea