2025/11–12., december 2-án megjelent lapszámunkból

▪ Molnár Balázs: Változások: Helyiségek fürdőkáddal és zuhannyal az MSZ HD 60364-7-701:2025 szabványban
A fürdőkáddal vagy zuhannyal felszerelt helyiségekre vonatkozó villamos biztonsági követelmények szabályozása alapvető fontosságú az áramütés elleni védelem és a biztonságos üzemeltetés szempontjából.
A vizes helyiségek különösen veszélyesnek számítanak a villamos berendezések szempontjából, mivel a nedvesség és a vizes felületek jelentősen megnövelhetik az áramütés kockázatát. Ezért az ilyen környezetekben alkalmazott villamos szerelések tervezése, kivitelezése és felülvizsgálata fokozott figyelmet igényel. A vonatkozó előírások célja, hogy a felhasználók biztonságát minden körülmények között garantálják, és megelőzzék a súlyos baleseteket.
A 2007-es magyar szabvány az IEC 60364-7-701:2006 (módosított) változatán alapult, míg a 2025-ös kiadás már az IEC 60364-7-701:2019 (3. kiadás, változtatás nélkül) átvétele.
A 2025/11–12. lapszámunkban megjelenő cikkben a szabvány változásait tekintjük át.

▪ MEE VB MuBi, Operatív Csoport: A kisfeszültségű elosztótáblák készítéséről és felszereléséről
A kisfeszültségű elosztótáblák jellemzően háztartási jellegűek, villamos energia elosztásra, különböző áramkörök kialakítására, illetve szétválasztására alkalmazzák.
Jellemző adottságuk: szakképzettség nélküli személyek (laikusok) is kezelhetik ezeket, pl. kapcsolhatják (kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat) olvadóbiztosító betétet cserélhetnek (a Diazed-típusúakat, késes betéteket NEM!!!), beállításokat végezhetnek egyes készülékeken, ha szerszám nélkül hozzáférnek. Általában az elmenő áramkörök védőeszközeit tartalmazzák, pl. olvadóbiztosítókat, kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat, az N- és PE-vezetők kapcsait, jelző- és vezérlőkészülékeket. A villamos energia elosztásával kapcsolatos vezérlő és/vagy jelző áramköröket is tartalmazhatnak. Burkolattal vannak ellátva, helyhez kötöttek, állandó üzeműek, beltéri vagy kültéri változatai lehetnek.
A 2025/11–12. számunkban megjelenő írás a kisfeszültségű elosztótáblák készítésével és felszerelésével foglalkozik, a vonatkozó szabvány és jogszabály előírások ismertetésével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Héteres NYM-vezeték ereinek színjelölése
A címben szereplő témával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk részletesen cikkünkben.

Kérdés: Egy épületvillamossági szerelésnél alkalmazhatom-e a héteres NYM-vezetéket a rendelkezésre álló színes szigetelt erekkel, vagy számozás jelölést kell feltüntetnem?

Válasz: A kérdés megválaszolását kezdjük a szabványkövetelmények megvizsgálásával.

Szabványkövetelmények
Az MSZ HD 60364 szabványsorozat egyetlen előírása sem tiltja épületvillamossági szerelés kialakításánál az öt érnél több eres kábelek, vagy szigetelt vezetékek elhelyezését. Feltételezzük, hogy ezek a kábelek vagy vezetékek megfelelnek a termékszabványoknak, ami általában igaz egy héteres NYM köpenyes vezetékre. Az MSZ HD 60364-5-51 szabvány 514.3.Z2. szakasza a vezetők jelölésére vonatkozóan a következőket határozza meg:
514.3.Z2. Többerű kábelek vagy vezetékek és zsinórvezetékek ereinek azonosítása
Az 5-nél többerű kábelek, vezetékek és zsinórvezetékek esetében minden vezetőt azonosítani kell színekkel vagy számokkal az EN 60446 szerint. A védővezetőként vagy nullavezetőként használt, számmal azonosított vezetőket megfelelően zöld/sárgával vagy kékkel kell jelölni minden csatlakozókapocsnál. A PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőként használt, számmal azonosított vezetőket zöld/sárgával és kékkel kell jelölni minden csatlakozókapocsnál.
Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az MSZ EN 60446 szabványt mostantól az MSZ EN IEC 60445 szabvány váltja fel, amely nagyjából azonos követelményeket tartalmaz.
A 2025/11–12. számunkban megjelenő cikk részletesen körüljárja a vezetékek színjelölésének témáját.

▪ Murvai István: Villamos berendezések használatba vételi eljárása – nem megfelelő felülvizsgálatok és minősítések (II.)
Az új létesítmények közép/kisfeszültségű villamos berendezésének sikeres használatbavételi eljárását a villamos tervezők, villamos kivitelezők, műszaki vezetők, műszaki ellenőrök felelősségteljes munkavégzése alapozza meg. A munkájuk eredményességét az első szabványossági ellenőrzés követelményei alapján a villamos biztonsági felülvizsgálók által hiánytalanul elvégzett komplex vizsgálat biztosítja.
Cikkünk előző részében már megkezdtük annak ismertetését, hogy milyen sajnálatosan bekövetkezett és elkerülhető következményei lehetnek annak, ha az eddig felsorolt műszaki feladatokat nem valósítják meg. 2025/11–12. számunkba folytatjuk a villamos tervezési hibák, villamos kivitelezési hibák, villamos berendezés előregyártási hibák és az első ellenőrzés követelményeinek hiányos teljesítése miatt bekövetkezett, fel nem tárt hiányosságok elemezését, amelyek miatt nem teljesülnek a villamos berendezés biztonságos használhatóságának műszaki követelményei. A hiányosságokat feltáró műszaki fotók különböző helyszíneken, különböző időpontokban készültek.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű villamos berendezések létesítése, karbantartása és javítása során bekövetkezett villamos balesetek
A villamos berendezésen végrehajtandó bármilyen művelet megkezdése előtt elemezni kell a villamos kockázatok mértékét. Az elemzés során meg kell határozni, hogy a műveletet hogyan kell végrehajtani, és milyen biztonsági előírásokat és óvintézkedéseket kell betartani a biztonság fenntartása érdekében.
A villamos balesetek bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges személyi feltételek: a villamosság veszélyeinek ismerete; az adott villamos munkával kapcsolatos gyakorlat; az adott villamos berendezés ismerete és az adott munkára vonatkozó gyakorlati tapasztalat; az adott munka során előfordulható veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete; veszélyhelyzet felismerési képesség a villamos munka bármely szakaszában, megfelelő döntés, hogy biztonságos-e a munkavégzés folytatása.
A bevezetőben meghatározott, a biztonságos munkavégzésre vonatkozó általános követelmények be nem tartása villamos baleset okoz. Az ismétlődések megelőzése céljából a 2025/11-12. számunkban megjelenő írásban különböző létesítményekben megtörtént villamos baleseteket vizsgálunk.

▪ Simon Attila: Mozgás és jelenlét érzékelése, okosan
Az okosotthon technológiákról szóló cikkeink sorában most a mozgás- és jelenlét-érzékelőkkel foglalkozunk.
Az okos technológiák rohamosan terjednek, és egyre több megrendelő keres olyan megoldásokat, amelyekkel kényelmesebbé, biztonságosabbá vagy energiahatékonyabbá teheti otthonát vagy irodáját.
A mozgás- és jelenlét-érzékelők az okosotthonok alapelemei: működésük láthatatlan, mégis kulcsszerepet játszanak abban, hogy egy ingatlan számos funkciója automatizálható legyen. Biztonsági, kényelmi és energiatakarékossági funkciókat is támogathatnak az ilyen érzékelők, például vezérelhető jelenlét-szenzorokkal a világítás, vagy egy üres lakás esetén takarékra tehető a fűtés vagy a hűtés, és biztonsági riasztás is indítható, értesítés is küldhető, ha gyanús mozgás észlel egy érzékelő.
A 2025/11–12. számunkban megjelenő cikkben áttekintjük, hogy a piaci kínálatban az egyes modellek milyen érzékelővel, és milyen okos kommunikációs protokollal vannak felszerelve, és melyik típus használata milyen célra optimális.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LIII.) – Ahol a Nap a legjobban süt – a legnaposabb városaink 2
Sokszor felmerül a kérdés: Vajon hol süt a legjobban a nap, a mi környékünkön vagy egyáltalán a földön? Erre a kérdésre az interneten találunk nem is egy „jó–rossz” választ. Vajon melyik az igazi?
A válaszok bősége és változatossága – és sokszor (többnyire) ellentmondásos tartalma – bizony, hogy elbizonytalaníthatja még a kissé hozzáértőbb olvasót is. Az információk végtelen sokasága íme, a fordított hatást éri el: „információs bizonytalanságba” kergeti az olvasót.
Hova lenne a legérdemesebb napelemet telepíteni? Mennyi energiát tudnánk kinyerni, ha mindent „nagyon jól csinálunk”? Összeállítottunk egy hiteles szakmai anyagot, amelyet cikksorozatunk előző részében már elkezdtünk megosztani és most 2025/11–12, lapszámunkban folytatjuk, és a végére is érünk.