2025/8–9., szeptember 9-én megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Színkódolás a külsőtéri UPS akkumulátoron
Az egyenáramú vezetők színjelölésével egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk részletesen.
Kérdés: Kollégáinknak eltérő véleménye van a kábelszínek jelentéséről, értelmezéséről, valamint a pólus és középső vezetők színezésének egyenáramú területen való alkalmazásáról. Most pedig egy rövid áttekintés az alkalmazásunkról: Egy mobil, 6 m hosszú konténert üzemeltetünk háromfázisú váltakozó árammal. Rendszerünkön belül a fogyasztók egy részét AC/DC átalakítón keresztül egyenárammal (kétvezetékes) látjuk el. A negatív pólus földelt, és ez a testpotenciál is. Más berendezésben a 24 V-os egyenfeszültséget egy 2 x 12 V-os akkumulátorból álló akkumulátorrendszer biztosítja. Ebben az esetben a visszatérő vezető általában nincs földelve. Az MSZ EN IEC 60445:2022 szabvány a nulla- és pólusvezetőket a következőképpen írja le:
„3.15. nullavezető (neutral conductor) A nullaponthoz villamosan csatlakoztatott vezető, amely a villamos energia elosztására szolgál.
3.11. fázisvezető (váltakozó áramú rendszerben) (line conductor) pólusvezető (egyenáramú rendszerben) (line conductor)
Az a villamos energia szállítására vagy elosztására szolgáló feszültség alatt álló vezető, amely nem nullavezető vagy középponti vezető.”
A szabványban az “A” melléklet A1. táblázatában 1. ábra: A vezetők és csatlakozókapcsok azonosítására használt színek, alfanumerikus megjelölések és grafikus jelképek között találjuk az egyenáramú jelöléseket.
Itt is fontos megjegyezni, hogy az egyenáramú nullavezető / egyenáramú középvezető kék színű (ahogy az AC területen is). A pozitív pólusvezető piros, míg a negatív pólusvezető fehér.
Kezünkbe került a szabvány újabb tervezete (2. ábra), amellyel kapcsolatban a következő kérdéseink vannak:
Függetlenül attól, hogy az egyenáramú visszatérő vezető földelt vagy szigetelt, fázisvezetőnek tekintendő, vagy ha földelt, akkor nullavezetőnek?
A tervezetben szereplő ábrák szerint egy egyenáramú rendszerben csak akkor létezik nullavezető, ha két feszültségforrás (pl. akkumulátorok vagy AC/DC átalakítók) közötti összekötő vezető. Ez így van?
A feltett kérdésre ad részletes választ a 2025/8–9. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: Robbanás-biztonságtechnikai megfelelés (II.)
Robbanásveszélyes térségekben robbanásbiztos berendezéseket kell alkalmazni. Kétrészes cikkünk előző részében már elkezdtük a vonatkozó rendelkezések ismertetését, most folytatjuk, és a végére érünk.
2. Melléklet: a szükséges képzésekről az oktatás és a szakképzés jogszabályai
– Az erősáramú/villamosenergetikai szakképzettségről:
   -- Általában mindenféle erősáramú/villamosenergetikai tevékenységhez: szereléshez, felülvizsgálathoz, ellenőrzéshez gyakorlatilag minden esetben szükséges, alapvető követelmény az alap-, közép-, vagy felsőfokú erősáramú/energetikai villamos szakképzettség megléte. E szakképzettség megléte szükséges továbbá mindazon tevékenységek végzéséhez is, ahol ezt jogszabály, szabályzat, szabvány vagy más rendelkezés azt előírja, pl. villamos berendezések tervezése, szerelése, karbantartása és ellenőrzése.
- Mi fogadható el erősáramú/villamosenergetikai szakképzettségnek?
   -- a Villamos biztonsági felülvizsgáló képzéséről szóló, a Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott Tájékoztató III. mellékletének 1./3.3.1. pontja alatti felsorolás, vagy:
   -- a 07134008 Villámvédelmi felülvizsgáló képzését megalapozó, az Innovativ Képzés- támogató Központ Zrt. (IKK) által kiadott programkövetelmény 7.2. pontja szerinti felsorolás. Ez a kötelező alapképzettség, majd a különféle speciális tevékenységek gyakorlásához további kiegészítő szaktanfolyamok elvégzésével és levizsgázva a szükséges szakképesítések megszerzése után végezhetők e tevékenységek, pl. villamos biztonsági felülvizsgáló, villámvédelmi felülvizsgáló, robbanásbiztos berendezés szerelője, FAM-szerelő, kábelszerelő, villamos alállomás kezelő, villamos elosztóhálózat szerelő és üzemeltető, villamos hálózat kezelő.
A kétrészes cikk 2025/8–9. számunkban megjelenő befejező részében folytatjuk a vonatkozó rendelkezések ismertetését, és a végére is érünk.

▪ Murvai István: A felhasználói villamos berendezések tervezése és kivitelezése során bekövetkezett hibák elemzése
Minden villamos tervezőnek, villamos kivitelezőnek, építtetőnek műszaki célja a biztonságosan használható villamos berendezés megvalósítása. Cikkünkben azon eseteket vizsgáljuk mikor a kitűzött műszaki biztonsági cél nem teljesül. 

Általános műszaki akadályok
A beruházás előkészítése sok esetben annyira elhúzódik, hogy a megbízást elnyerő generál villamos tervezőnek nem áll rendelkezésére a kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges idő. A technológiai adatszolgáltatás többször módosul, sok esetben pedig hiányos és pontatlan. A mélyépítő, a statikus tervező, az építész tervező, az épületgépészeti tervező, az épületgépészeti villamos tervező, a tűzvédelmi tervező és a generál villamos tervező közötti egyeztetés hiányos. A tervmódosítások nem jutnak el minden érintett tervezőhöz, az is előfordul, hogy nem azonos, alaprajzok alapján dolgoznak villamos társ és altervezők.
A szakági tervezők hiányos egyeztetése miatt kivitelezés közben derül ki, hogy a tervezett villamos és gépészeti nyomvonalakat a helyszínen kell módosítani. Az építtető kénytelen elfogadni, hogy a generál villamos tervező a kivitelezési tervdokumentáció elkészítését szakaszos munkaközi tervszolgáltatással vállalta, és ezt tervezői szerződésében kikötötte. Sok esetben előfordul, hogy a villamos berendezés létesítését műszaki leírás, tervezői nyilatkozat nélkül kell megkezdenie a villamos kivitelezőnek és alvállalkozóinak. A villamos kivitelező a tervdokumentáció felülvizsgálatot részletekben kényszerül elvégezni. A generál villamos tervező által elkövetett és feltárt tervezési hiba esetén a tervmódosítás megtörténik ugyan, de az hiányosan dokumentált, ennek következtében a társ és altervezők részére kiadott érvénytelen tervek is használatban maradnak.
A 2025/8–9. számában megjelenő írás ismét tervezési és kivitelezési hibákat tár fel.