2026/1–2., február 3-án megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Többlakásos lakóház tartalékellátása
A többlakásos lakóházak tartalékellátásának szükségességét egy olvasói kérdésre válaszolva járjuk körül. A téma aktualitását az energiaválság és a nagyobb területet érintő áramkimaradások is adják.
Kérdés: Egy épületvillamossági tervezőirodában dolgozunk. A következő gyakorlati kérdés vetődött fel: Az ún. energiaválság kezdete – de különösen a spanyol áramkimaradás legutóbbi esete – óta a tartalék áramellátás témája nálunk folyamatosan napirenden van. De egyes országokban már a 2011-es években megkezdődött annak vizsgálata, hogy szükséges-e lakóépületekben tartalékellátás biztosítása, indokolt-e hatósági előírás ez ügyben. Jelenleg kizárólag a tervező felelőssége, hogy megvizsgálja az esetleges tartalékellátás szükségességét, és azt meg is valósítsa. Sajnos nem találtunk semmilyen jogszabályt vagy más előírást, amely többlakásos házak mérő után csatlakoztatott aggregátoros ellátására vonatkozott volna.
A 2026/1–2. számunkban megjelenő írásban részletesen válaszolunk a kérdésre és egy ábrát is közlünk a lehetséges megoldásról.

▪ Molnár Balázs: Villamos biztonsági felülvizsgálatok utáni minősítés
Mi kerüljön a minősítő iratra? A felülvizsgálók között a minősítés vita tárgyát képezheti, ezért a cikkünk útmutatóként szolgál a vizsgálati dokumentációban szereplő minősítéshez. A megfelelő vagy nem megfelelő (nem felelt meg) minősítés a két végletet képviseli, azonban ez megtévesztő lehet, továbbá jogi vonatkozásban nem feltétlenül helytálló.
A villamos biztonsági felülvizsgálatról készült dokumentáció elmaradhatatlan, vagyis kötelező része a minősítés, amely a vizsgált villamos berendezés felmért állapota és a kockázatok rangsorolásának figyelembevételével történik. Fontos információként szolgál a megrendelő számára, de a részletes kiértékelés a jegyzőkönyv egyes pontjaiban történik meg. Lényegében a felülvizsgálatra vonatkozó pontok alapján kerül meghatározásra az összefoglaló minősítés.
A minősítés általánosságban valaminek az értékelését, besorolását vagy meghatározott szempontok alapján történő megítélését jelenti, és egy olyan eljárásnak az eredménye, amely megmutatja, hogy egy villamos berendezés milyen műszaki állapotban van, aminek az alapját a kockázati kategóriába való besorolás értékelés határozza meg.
A 2026/1–2. számunkba megjelenő cikkben tehát útmutatót adunk a vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez. 

▪ Murvai István: Villamos kivitelezési tervdokumentáció alapján létesült villamos berendezések biztonságos használatát veszélyeztető hiányosságok
A létesítmények kivitelezési terveit felülvizsgálja a villamos kivitelező, a villamos berendezés létesítését a szakági műszaki vezető irányítja, és a műszaki ellenőr felügyeli, valamint a villamos berendezés felülvizsgálója szemrevételezés, mérések, számítások és minősítés alapján igazolja, hogy az elkészült villamos berendezés megfelel a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások követelményeinek.
A fentiek alapján vélelmezhető, hogy munkafeladatuk műszaki határai és egyeztetéseik eredményeként a villamos tervező, a szakági tervezők a villamos kivitelezők, műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, villamos berendezés felülvizsgáló együttműködő munkája biztosítja a különböző rendeltetésű és teljesítmény igényű létesítmények közép és kisfeszültségű villamos berendezésének biztonságos használhatóságát.
A jogosan elvárható célkitűzés teljesítése azonban sokszor hiányosan teljesül. Ennek igazolásaként a 2026/1–2. számunkban megjelenő cikkben különböző létesítmények tervezési, kivitelezési hiányosságait elemezzük, bizonyítva, hogy a működő villamos berendezés fogalma nem azonos a biztonságosan használható villamos berendezés fogalmával. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megszakítók kioldási áramának beállítása
A megfelelő megszakítók kiválasztásának és helyes beállításának témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Felülvizsgálatkor mindig azzal a kérdéssel szembesülök, hogy vajon a megszakítón a kioldási és zárlati kioldási értékek helyesen vannak-e beállítva? Meg tudná ezt a témát a szerkesztőség részletesebben világítani? Szerintem sok villamos szakember ugyanilyen tudatlan abban, hogyan kell helyesen beállítani a kioldási értékeket a villamos szekrényekben a transzformátor előtt, illetve mögött.
Válasz: Először is tisztázzuk a fogalmakat, azaz, hogy mit értünk megszakítók alatt. A megszakítókat az MSZ EN 60947-2 szabvány tárgyalja. Nagyjából kétféle megszakítót különböztethetünk meg. A kisebb megszakító típusok általában csak néhány beállítási lehetőséggel (vagy még azzal sem, lásd kismegszakítók) rendelkeznek. A túlterhelésvédelem kioldásához fontos a még biztosan nem kioldó áram (I_t) értékének ismerete, ezen értéknél nagyobb áramra – a túlterhelés elkerülésére – a kioldás (hőkioldási tartomány) létrejöhet, és amely áramot a megszakító még károsodás és kioldás nélkül folyamatosan el tud viselni.
A 2026/1–2. számunkban megjelenő írásban részletesen foglalkozunk a megszakítók kiválasztásával és beállításával.

▪ Murvai István: Villamos berendezések kivitelezési terveiben elkövetett hibák, előregyártási és szerelési hibák, a hiányos adatszolgáltatás következményei
A villamos tervezők, a technológus tervezők a villamos kivitelezők, a műszaki vezetők, a műszaki ellenőrök, a villamos berendezés felülvizsgálók munkájukkal a biztonságosan használható villamos berendezés létesítését biztosítják.
Az ellenőrzés a villamos berendezés állapota megfelelőségének vizsgálatára irányuló műszaki biztonsági tevékenység, ami lehet és kell, hogy önellenőrzéssé is váljon. Ezen hivatkozott vizsgálatot a berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok, jogszabályok műszaki irányelvek részletezése szerint munkájuk műszaki határai szerint a villamos kivitelezőknek, a műszaki vezetőknek, a műszaki ellenőröknek, a villamos berendezés felülvizsgálóinak kell elvégezniük.
A 2026/1–2. számunkban megjelenő cikkben a közép/kisfeszültségű villamos berendezések létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervek fel nem tárt hibáinak, a villamos berendezés létesítése során bekövetkezett előregyártási és helyszíni szerelési hibák, a hiányos adatszolgáltatás dokumentált üzemviteli következményeivel foglalkozunk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LIV.) – Az élettelentől az élőig – az élőtől az élettelenig 1
Az élő és élettelen természet mindig is rejtegette előttünk a „nagy titkot”, a végső lényeget. Számtalan rejtélyt és meglepetést tartogat még most is azok számára, akik bepillantást kívántak tenni.
A legkiválóbb emberi elmék – több ezer év óta - szorgosan próbálták megfejteni természeti titkainkat, de a körülvevő világ, csak méregdrágán és még így is csak morzsánként, piciny cseppenként – sok esetben életeket is követelve – adta át a titkokat számunkra, amelyeket könyveinkben „emberi tudásként” féltve őrzünk. Az egyik ilyen hatalmas titok az energia fogalmának, természetének megértése és kinyerése.
A bevezető gondolatok filozófiai mélységeit folytatva, de kissé a felszín felé emelkedve, cikksorozatunk mostani és következő részében megpróbáljuk áttekinteni azon tudományos és ipari törekvéseket, amelyek célja, hogy az élet egyik nélkülözhetetlen elemét, az energiát, hosszútávon biztosítsák számunkra.
A cikksorozat 2026/1–2. számunkban megjelenő részében az növényi és állati világ energiahasznosítását mutatjuk be, majd a 2026/3. számában az emberiséggel folytatva érünk a téma végére.