2026/3., március 10-én megjelent lapszámunkól

▪ Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi törpefeszültség (SELV/PELV) biztonságos leválasztása
A címben szereplő témával olvasói kérdés kapcsán foglalkozunk részletesen, általános előzetes megfontolásokat téve, és a konrét kérdésekre válaszolva.
Kérdés: SELV/PELV áramkör biztonságos leválasztásához az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 413.3.1. bekezdése szerinti biztonsági transzformátor szükséges. A 414.4.1. szakasz szerint a SELV/PELV áramkör esetében is biztosítani kell a biztonságos (villamos) leválasztást az aktív, nem SELV/PELV áramköröktől, azok alkatrészeitől.
1) Nem minden transzformátor- vagy tápegységgyártó tünteti fel a műszaki adatokban, hogy az eszköz alkalmas SELV/PELV áramkör táplálására. Egyes gyártók például csak az IEC 60950-1 szabványra utalnak. A fent említett IEC szabványra való hivatkozás elegendő-e annak biztosítására, hogy a készülék alkalmas SELV/PELV áramkör biztonságos táplálására?
2) A következő kérdésem a relékapcsolókkal kapcsolatos. Vannak olyan termékek, amelyeknél a gyártó a műszaki adatokban kifejezetten csak német szabványra hivatkozik, pl. a VDE 0106 szabvány szerinti biztonságos elválasztásra. Azonban az is újra és újra előfordul, hogy az eszközök (pl. HVAC alkalmazások vezérlőegységei) csak úgynevezett potenciálmentes érintkezőkkel vannak felszerelve. A műszaki adatok azonban nem tartalmaznak utalást a biztonságos leválasztásra. Még a gyártó sem tud gyakran további információt adni, amikor megkérdezik. Biztonságosan integrálhatók ezek a „potenciálmentes érintkezők” egy PELV áramkörbe?
Válasz: A kérdések megválaszolása előtt érdemes általános előzetes megfontolásokat tenni. Az olvasó által idézett biztonsági transzformátor az MSZ EN 61558-2-6 szabványnak megfelelően, az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 414.3.1. szakaszában felsorolt lehetséges változatok közül csak egyet képvisel.
A 2026/3. számunkban megjelenő cikkben részletesen válaszolunk a feltett, konkrét kérdésekre.

▪ A MAUS Stixx Pro 5 jelentősége a lítiumion-akkumulátorok tűzvédelmében
Az energiatárolási rendszerek és a nagy energiasűrűségű lítiumion-akkumulátorok elterjedése új tűzvédelmi kihívásokat teremtett az ipari, kereskedelmi és lakossági alkalmazásokban egyaránt. A technológia normál üzemi körülmények között biztonságos, azonban belső zárlat, mechanikai sérülés vagy túlmelegedés esetén termikus elszabadulás (thermal runaway) következhet be.
Ez a folyamat rendkívül gyors hőfelszabadulással, éghető és robbanásveszélyes gázképződéssel, intenzív lánghatással és láncreakciós cella-eszkalációval jár.
A MAUS Laden 6 egy kifejezetten lítium-ion akkumulátorok (például fúrógépek, e-biciklik akkuinak) biztonságos töltésére és tárolására kifejlesztett acélszekrény, amely gyárilag a MAUS Stixx Pro 5 egységgel van felszerelve. Tűz estén a Laden 6 szekrény fizikai gátat szab a lángok terjedésének, a Stixx Pro 5 pedig a tényleges oltást végzi.

▪ Murvai István: A villamos kivitelezési terv összeállítása, jellemző tervezési-kivitelezési hibák
Cikkünkben a villamos kivitelezési tervdokumentáció összeállításának előzményeivel, folyamatával foglakozunk, kitérve a jellemző villamos tervezési-kivitelezési hibákra. Továbbá a közép/kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos használatát veszélyeztető hiányosságokat is elemzünk.
A különböző rendeltetésű ipari, vegyipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szolgáltató, kommunális, közlekedési létesítmények közös jellemzője, hogy a szakági tervezésben több villamos tervező, a villamos berendezés létesítésében több kivitelező végez munkát. A villamos kivitelezési terveket a létesítők műszaki előkészítői felülvizsgálják. A helyszíni szakági villamos berendezés kivitelezését a fővállalkozó villamos műszaki ellenőre felügyeli, és a fővállalkozó, társvállalkozók, az alvállalkozók műszaki vezetői és munkavezetői irányítják.
Mindezek ellenére a 2026/3. számunkban megjelenő írásban bemutatott példák bizonyítják, hogy sajnos vannak esetek, amikor nem hiánytalanul biztosított a létesített villamos berendezés biztonságos használata. 

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LV.) – Az élettelentől az élőig – az élőtől az élettelenig 2
Az élő és élettelen természet mindig is rejtegette előttünk a „nagy titkot”, a végső lényeget. Számtalan rejtélyt és meglepetést tartogat még most is azok számára, akik bepillantást kívántak tenni.
A legkiválóbb emberi elmék – több ezer év óta – szorgosan próbálták megfejteni természeti titkainkat, de a körülvevő világ, csak méregdrágán és még így is csak morzsánként, piciny cseppenként – sok esetben életeket is követelve – adta át a titkokat számunkra, amelyeket könyveinkben „emberi tudásként” féltve őrzünk. Az egyik ilyen hatalmas titok az energia fogalmának, természetének megértése és kinyerése.
A bevezető gondolatok filozófiai mélységeit folytatva, de kissé a felszín felé emelkedve, cikksorozatunk előző részében már megkezdtük azon tudományos és ipari törekvések áttekintését, amelyek célja, hogy az élet egyik nélkülözhetetlen elemét, az energiát, hosszútávon biztosítsák számunkra, és most folytatjuk.
A cikksorozat 2026/3. számunkban megjelenő részében az emberiség energiahasznosításával folytatjuk a növényi és állati világgal megkezdett témát, s a végére is érünk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vezetékvédő kismegszakító szelektivitása
A sorba kapcsolt túláramvédelmi eszközök szelektivitásának témájával cikkünkben egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy családi házban van egy külső szivattyú a vízszolgáltatáshoz. A szivattyúhoz egy 3 x 1,5 mm²-es kábel vezet, amit sajnos csak nagy erőfeszítéssel tudtak kicserélni. A szivattyún kívül egy kis elosztóba három B típusú 10 A-es áramvédős kismegszakítót szereltek. Egyet a szivattyú számára, egyet az úszó/kürt számára, egyet pedig a WLAN képes riasztóberendezés kiszolgálására. A szivattyú üzembiztonságának természetesen nagynak kell lennie. Erre a célra az elosztóhoz vezető betápláló vezetéket – az alelosztóban – egy C 16 A-es kismegszakító védi (további áram-védőkapcsoló nélkül). A kivitelező villanyszerelő célja a szelektivitás megteremtése volt. Tehát, ha az úszó vagy a szivattyú rövidzárlatot okoz, csak a B 10 A-es kismegszakítónak kell leoldania, a 16 A-esnek nem. A többi áramkör ellátásának így továbbra is biztosítottnak kellene lennie. Nos, megnéztem a B10A/C16A kioldási görbéit, és azt tapasztaltam, hogy ez nem szelektív. Valószínűleg mindkettő kiold. A gond most súlyosbodik, mivel a külső elosztótáblára a külső világításhoz egy másik B karakterisztikájú 10 A-es áramvédős kismegszakítót is fel kell szerelni. Milyen megoldások lehetségesek a szelektivitás javítására? Megoldást jelentene, ha az alelosztóban lévő C 16 A-es kismegszakítót egy Neozed-D01-16 A-es olvadóbiztosítóra cserélném?
A 2026/3. számunkban megjelenő cikkben részletesen válaszolunk a feltett kérdésekre.

▪ Murvai István: A Villamos Energia Rendszer (VER) forrásoldali összetétele, üzemvitele, létesítési kérdések, valamint a különböző villamosenergia-termelő erőművek sajátosságai
A folyamatosan rendelkezésre álló és megfelelő minőségű villamosenergia-ellátás biztosítása kiemelt közérdek, a közjó része. A villamosenergia-termelés–felhasználás egyensúlyát minden időpillanatban termelői üzemzavar, meghibásodás, rendelkezésre álló teljesítményváltozás bekövetkezése miatt kieső termelő kapacitás esetén is fenn kell tartani.
A magyarországi villamos energia termelő erőművek primerenergia és beépített teljesítmény szerint, a 2024. évi adatok alapján az alábbiak.
Hagyományos erőművek: atomenergia 2026 MW; szén és széntermék 926,3 MW; földgáz 3214,8 MW; kőolajtermék 424,8 MW; egyéb hagyományos energiahordozók és energia tárolók 38,3 MW. Megújuló erőművek: napenergia 4030,2 MW; szélenergia 325,1 MW; biomassza, biogáz 444,8 MW; vízenergia 61,2 MW; hulladék 49,4 MW; geotermikus energia 2,7 MW. A rendelkezésre álló 2024. évi adatok szerint a hagyományos és megújuló erőművek összesített beépített termelő kapacitása 11541,1 MW.
A 2026/3. számunkban megjelenő írásban részletesen elemezzük a villamosenergia-termelés részleteit, grafikonok segítségével.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás-fejlesztés – Színdinamika és műalkotások a peronokon
A stockholmi metróállomásokon számos nagyméretű kerámia műalkotás is található. Ilyen például egy, az egész oldalfalat betöltő, különböző internetes játékfigurákat ábrázoló képsorozat, vagy az kerámia alkotás, amely az 1912-es stockholmi olimpiai játékoknak állít maradandó emléket. Különleges kialakítású, kerámia dombormű sorozat díszíti az egyik metróállomás oldalfalát. Az iparművészek természetesen a lejtaknák világításáról sem felejtkeztek el. Egy nagyméretű térplasztika is megjelenik az egyik mozgólépcső mellett, amelynek az oldalait különböző színű geometriai alakzatok díszítik. Meglepő látványt nyújt egy metrófolyosón elhelyezett vitrinben látható viking hajómodell is.
A 2026/3. számunkban megjelenő résszel – szokás szerint sok-sok illusztrációval mutatja be a témát – befejeződik az európai metróvilágításról szóló cikksorozat. A következő lapszámban egy újabb cikksorozat kezdődik, amelyik Európa metropolisainak a vasútvilágítását mutatja be.