2026/5., május 12-én megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Előírások középfeszültségre
Cikkünkben olvasói kérdésre válaszolva a középfeszültségű hálózati csatlakozással rendelkező napelemes rendszerek ellenőrzésére vonatkozó szabványokkal, előírásokkal foglalkozunk.
Kérdés: Az MSZ EN 62446-1 „Fotovillamos (PV-) rendszerek. Vizsgálati, dokumentációs és karbantartási követelmények”, Az MSZ HD 60364-6 „Kisfeszültségű villamos berendezések 6. rész: Ellenőrzés” és az MSZ HD 60364-5-52 „A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek” szabványok a napelemes erőművek középfeszültségű részeire is vonatkoznak, vagy csak kisfeszültségre? Elfogadott, és a mérnöki gyakorlatnak megfelelően megengedett-e – az ellenőrzési vagy karbantartási eljárás során – a középfeszültségű kapcsoló berendezés kinyitása és ezzel a hőkamerával (thermografikus videokamerával) történő vizsgálata?
A 2026/5. számunkban megjelenő cikkben először kitérünk az említett szabványokra és azok alkalmazására egy középfeszültségű hálózati csatlakozással rendelkező napelemes rendszer esetében, majd a következő lépésben a hőkamerás (termográfiai) vizsgálatok témáját tárgyaljuk a villamos rendszerekben, kifejezetten a középfeszültségű rendszerekre is kitérve.

▪ Arató Csaba: A villamos tűzvédelem változásai (II.)
2026. január 1-jével több ponton is frissült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az alkalmazási környezete. Bár az alap jogszabály – 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet – csak kis mértékben változott, a villamos szakemberek számára a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) újabb kiadása és a digitalizációs kötelezettségek jelentik az igazi vízválasztót.
Előző számunkban már megkezdtük a változások ismertetését, most a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekkel folytatjuk.
Az OTSZ szerkesztői figyelembe vették a korszerű jogalkotási irányelveket, ezért részletes műszaki követelményeket, számításokat, tervezési segédleteket stb. nem tartalmaz az OTSZ. Ezeket szabvány jellegű, de gyakorlatilag jogszabályként funkcionáló dokumentumokban a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben (TvMI) teszik közzé. A TvMI-ket az 53/2014. (XII. 5.) BM-rendelet alapján a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság kidolgozza ki, felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A TvMI-k alkalmazása önkéntes, azonban fontos azt tudnunk, hogy a TvMI-k törzsdokumentumától eltérni csak hatósági engedéllyel szabad! A törzsdokumentum megjegyzéseinek és mellékleteinek alkalmazása nem kötelező. A TvMI-k a BM OKF honlapján hozzáférhetők és szabadon letölthetők. A TvMI-k alkalmazásakor, azok előírásainak teljesítése esetén az OTSZ vonatkozó követelményei is teljesülnek, így az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul!
A 2026/5. lapszámunkban jelenik meg a villamos tűzvédelmi előírások változásait ismertető cikk második, befejező része. 

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LVII.) – A Nap és a szél vajon összedolgoznak? 2
Sokan azt hiszik, hogy az a helyes stratégia, ha „egyidejűleg, azonos helyen, és minél többféle forrásból származó” energiát alkalmazva tudják a folyamatosság és az energiamennyiség ellátási biztonságát legjobban fenntartani. Ez általában igaz, sok esetben ökölszabályként is működhet, de nem minden esetben lehet problémamentesen megvalósítani.
Viszonylag hamar (mintegy 100 év alatt) felismertük, hogy energiaforrásaink végzetesen végesek, azt is, hogy érdemes a megújuló energiákkal is foglalkozni, és azt is, hogy nem érdemes az energiát hosszasan utaztatni…!
A DER (distributed energy, azaz elosztott energiaforrás) fogalma azt jelenti, hogy az energiaforrásokat helyi viszonylatokban kell megtalálni, alkalmazni. Ez akár a helyi szükségletek jelentősebb (10–35%-os) fedezését is jelentheti. A leghosszabban talán a villamos energia „utazik”, sokszor jelentős veszteségekkel. A gáz és egyéb források továbbítási vesztesége nem jelentős, de pénzbe kerül.
A napenergia a Földön szinte mindenhol elérhető, a szél is sok helyen elég gyakran fúj(dogál). Mivel közismert, hogy ellenütemben dolgoznak, célszerűnek látszik a telepítésük „ésszerűsítése”.
A cikksorozat előző része a nap- és a szélenergia együttes alkalmazásával foglalkozott, a 2026/5. számunkban megjelenő részben folytatjuk a témát és a végére érünk.

▪ Murvai István: A kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezés létesítése során ismétlődő hiányosságok műszaki biztonsági elemzése
A biztonságosan használható villamos berendezés létesítését a villamos kivitelezési tervdokumentáció megalapozza, és a leíró és rajzos tervutasítások betartásán kívül a villamos kivitelezők műszaki vezetésének villamos szerkezet, szabvány és jogszabály ismerete megvalósítja.
A bevezető alapján vélelmezhetjük, hogy minden új építésű létesítményben az új létesítésű villamos berendezés mindezek szerint maradéktalanul megfelel a biztonságos üzemeltetés minden műszaki biztonsági követelményének. Tovább elemezve tehát az új létesítésű villamos berendezések biztonságtechnikai követelményeinek teljesülését feltételezhető, hogy a tervezési szabványok, a villamos műszaki irányelvek, a jogszabályok, a tervezői számítások, a tervezői méretezési követelmények, a tervutasítások, a kivitelezés során tartott hiánytalan tervutasítások, valamint a létesítmény és villamos berendezése rendeltetésszerű használata követelményeinek betartása esetén a bekövetkezhető meghibásodás sem okoz a megfelelően tervezett és létesített villamos berendezés használata során villamos áramütést, villamos eredetű égést, személyi sérülést, és így maradéktalanul teljesíti a villamos műszaki biztonsági követelményeket.
A 2026/5. számunkban megjelenő cikkben ismétlődő villamos tervezési és berendezés létesítési hiányosságokra hívjuk fel a figyelmet, a gyakorlatból vett tervlapok és műszaki felvételek segítségével is bemutatva a hibákat.

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás fejlesztés – Antwerpen Central Station 2
A modern utascsarnokból a vágánycsarnokba földalatti folyosók és terek vezetnek át. A szintek közötti lépcsősor világítása telitalálat: a korlát alsó síkjába LED-es fénycsíkot süllyesztettek be.
A lépcsősor két szélén ennek megfelelően a hosszirányú egyenletesség maximális értékű, ami már nem mondható el a keresztirányú egyenletességről. Mindazonáltal az interreflexió következtében a lépcsőn való közlekedés balesetmentesen zajlik.
Elérve a középső szint központi terét, a beton födém áttörésével és üveglapokkal való helyettesítésével a nappali órákban természetes világítás van ebben a térben is. Továbbhaladva megszűnik a természetes világítás, és ismét mesterséges világítási megoldásokban gyönyörködhetünk: a mennyezetbe süllyesztett fémhalogén lámpás mélysugárzó lámpatestek fénypontokat hoznak létre.
A 2026/5. számunkban megjelenő írás folytatja az antwerpeni pályaudvar világításának bemutatását, szokás szerint sok-sok illusztrációval.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (LIX.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk LIX. részében dr. Krómer Istvánnak – okl. villamosmérnök, innovatív alkotó-kutató, vezető és ipari szakember, akadémikus, a villamosmérnök képzés kiváló fejlesztője és oktatója, a Múzeum szakmai támogatója, a Jedlik Ányos Társaság egyik alapító tagja – állítunk emléket.
A magyar villamosenergia‑rendszer az elmúlt ötven évben először nagyarányú fejlesztésen, azután jelentős szerkezeti és technológiai átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltást követő gazdasági átrendeződés, az európai integráció, a környezetvédelmi követelmények erősödése és a technológiai fejlődés egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai energiamix folyamatosan változzon. A fosszilis energiahordozók visszaszorulása, a nukleáris energia stabil jelenléte és a megújuló energiaforrások gyors térnyerése mind olyan folyamatok, amelyek alapvetően formálták a hazai villamosenergia‑termelést.
E változások értelmezésében és szakmai kereteinek alakításában meghatározó szerepet játszott a magyar villamosmérnöki közösség kiemelkedő alakja, prof. dr. Krómer István, aki kutatóként, szakértőként, ipari szakemberként, oktatóként és szakmai közéleti vezetőként egyaránt jelentős hatást gyakorolt a hazai energetikai gondolkodásra.
Cikksorozatunk 2026/5. lapszámunkban megjelenő részében dr. Krómer István munkásságát mutatjuk be.