2026/6-7., június 9-én megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Háromfázisú áramkört lehet-e két vezetéken keresztül vezetni?
A gyakorlati kérdések között felmerült probléma, hogy három fázisvezetővel ellátott áramkört hogyan lehet tovább osztani.
Olvasói kérdésre válaszolva most egy ilyen helyzettel foglalkozunk, amelyben:
– eredetileg két háromeres szigetelt vezetéket közvetlenül két szomszédos dugaszolóaljzatba vezettek (további elágazások nélkül), vakolat alatt, védőcső nélkül,
– ezen a ponton most új háromfázisú ellátásra van szükség,
– egy új vezeték elhelyezése jelentős erőfeszítést igényelne.
Az MSZ HD 60364-5-52: szabvány 521.8.1 pontja szerint a továbbiakban nem megengedett egy áramkör két vezetékre osztása.
521.8. Áramköri elrendezések
521.8.1. Az áramkör vezetőit nem szabad megosztani különböző többerű kábelek vagy vezetékek, védőcsövek, vezetékcsatorna- vagy alagútcsatorna-rendszerek között. Párhuzamosan kötött több, egy áramkört alkotó többerű kábel vagy vezeték esetében ez nem kötelező. Párhuzamosan kötött többerű kábelek vagy vezetékek esetén minden kábel vagy vezeték tartalmazza minden fázis egy vezetőjét, és ha van a nullavezetőt.
A 2026/6–7. számunkban megjelenő cikkben a címben szereplő kérdésre adjuk meg a választ.

▪ Nagy Gábor: A napelemek jövője
A napelemes energiatermelés mára olyan érettségi szintet ért el, hogy nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságilag is versenyképes megoldást kínál a hagyományos energiaforrásokkal szemben. A globális piacon egyre több ország és vállalat ismeri fel a megújuló energia potenciálját, és nagy léptékben integrálja a napelemes rendszereket az energiaellátásba.
A következő években várhatóan tovább gyorsul a fejlődés: a hatékonyság növekedése, az előállítási költségek csökkenése és az innovatív tárolási megoldások terjedése segíti majd a napenergia még szélesebb körű elterjedését. Emellett a szabályozási környezet is formálódik: új szabványok, valamint a hálózatba történő integrációt segítő iránymutatások megjelenése várható, hogy támogassák a fenntartható energiaátmenetet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a napenergia-termelés a világ megújuló energiakapacitásának bővülésében majdnem 80%-os részesedést képvisel, alacsony költségei és széles körű társadalmi elfogadottsága pedig hozzájárul ahhoz, hogy a kapacitás az elkövetkező öt évben megduplázódjon. 2025-re az új globális napenergia-telepítések elérték a 606 gigawattot (GW), és a napenergia önmagában meghaladta a 2020-as teljes megújulóenergia-telepítések több mint kétszeresét.
A 2026/6–7. számunkban megjelenő írás a napelemek jövőjével foglalkozik, kitérve a szabványosítási, szabályozási és tanúsítási kérdésekre.

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás-fejlesztés – Antwerpen Central Station 3
A félköríves ablakokat és a homlokzat felső felét kitöltő hatalmas, ívelt üveg-acél szerkezetet fémhalogén lámpás fényvetőkkel világították meg, amelyek teljes pompájában láthatóvá teszik a szecessziós építészeti elemeket.
A második szintről a mélybe tekintve teljes egészében szemünk elé tárul és megcsodálható a grandiózus létesítmény a legalsó szint átmenő vágányaitól a legfelső szint csarnokának tetőjéig. Ez a pályaudvari kialakítás egyedülálló Európában, és talán az egész világon. A látvány hatását csak fokozza az a szellemes építészeti-világítástechnikai ötlet, amellyel a szinteket tartó, téglalap keresztmetszetű tartóoszlopok hossztengelyből szemlélhető oldalait teljes egészében LED-es fénypanelekkel fedték le.
A 2026/6–7. számunkban folytatjuk Antwerpen központi pályaudvara világításának bemutatását, szokás szerint sok-sok felvétellel illusztrálva.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hőszivattyú hibavédelme
A fenntartható energiatermelés és -felhasználás technológiái jövőbiztos stratégiát igényelnek a hibavédelem terén is. A megújuló energiaforrások térnyerésével megnőtt az igény a hőszivattyúkra és a napelemes rendszerekre, de nagy a bizonytalanság az ilyen rendszerek telepítői között a hibavédelemmel kapcsolatban.
A különféle normatív követelmények és azok alóli kivételek, valamint a gyártók eltérő előírásai hozzájárulnak a bizonytalansághoz. A gondolatmenetünk kezdetén először felmerül a kérdés, hogy egyáltalán minden esetben szükséges-e áram-védőkapcsoló (továbbiakban ÁVK) a hőszivattyúkhoz. Először is különböztessük meg a helyhez kötött, rögzített csatlakozású hőszivattyúkat, azoktól, amelyek stekkerrel vagy dugós csatlakozóaljzattal vannak felszerelve.
A 2026/6–7. számunkban megjelenő cikk felvázolja a hőszivattyú telepítésekor szükséges hibavédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, és azt, hogy a hőszivattyúkra vonatkozó követelmények miben különböznek a napelemes rendszerek követelményeitől.

▪ Murvai István: Közép/kisfeszültségű, felhasználói tulajdonú villamos berendezések használatbavételi eljárásokban és műszaki bejárásokon feltárt hiányosságai
A villamos berendezés létesítés során a tervutasítások, jogszabályok betartatása, a szabványelőírások vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldások megvalósítása a kivitelező részéről a műszaki vezető, a beruházó részéről a műszaki ellenőr feladata. Munkájukat segíti a szakvizsgázott villamos berendezés felülvizsgáló.
Mindezek ellenére sok esetben a szakhatósági hozzájárulások kiadását megalapozó szakhatósági szemlék során az eljáró villamos felügyelők tárnak fel jegyzőkönyvük készítésekor villamos műszaki biztonsági hiányosságokat, amiket a villamos kivitelezők javítási munkájukkal megszüntetnek. Az ismétlődések megelőzése céljából indokolt a bekövetkezett hibák okainak elemzése, ezt teszi meg a 2026/6–7. számunkban megjelenő írás, számos műszaki felvétellel is, amelyek a feltárt hiányosságokat dokumentálják.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (LX.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk hatvanadik része a Múzeum jelenének és jövőjének kérdéseiről szól.
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk LVI., LVII. és LVIII. részében a cikksorozat szerzőjével készített interjút közöltük. Ennek a Múzeumról szóló részében főként terjedelmi, de egy kicsit tartalmi okok miatt is kimaradt a Múzeum jelenének és jövőjének kérdése. A mostani, hatvanadik rész erről szól, annál is inkább, mert már régen írtunk részletesebben magáról a Múzeumról – a cikksorozat kezdetekor jó néhány részben részletesen bemutattuk a termeket, az ott látható érdekességeket –, pedig a fiatalabb generációknak időről-időre fel kell hívni a figyelmét erre az egyedülálló szakmai gyűjteményre, és az annak otthont adó műszaki műemléképületre.
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum hazánk egyik olyan tudományos, kulturális és oktatási intézménye, amelyre méltó módon illik a „nemzeti örökség, mint az innováció forrása” tulajdonság. A 2009-ig önállóan működő Múzeum igazgatói és munkatársai olyan nagyszerű, a szakma iránt elkötelezett szakemberek voltak, akik kiemelkedő szerepet játszottak a betérő érdeklődő látogatók, a szakmagyakorlók, a felnövekvő ifjúság (óvodások, köz- és felsőfokú oktatásban tanuló diákok) Elektrotechnika szakmaterület iránti érdeklődésének a felkeltésében, sőt a magyar identitástudat növelését is elősegítették. A Múzeum alapításától kezdve beteljesítette, és napjainkban – amikor szintén óriási szükség lenne rá – is beteljesítené a kitűzött feladatait hozzáértő, elkötelezett szakmai vezetés és nagy elektrotechnikai tapasztalattal rendelkező szakvezetők segítségével.
Cikksorozatunk 2026/6–7. számunkban megjelenő része tehát a múzeum jelenével és jövőjével foglalkozik.